Amennyiben békét kötne Oroszország és Ukrajna, vagy ha legalább egy tartós tűzszünetben megállapodnának, akkor azt nemzetközi békefenntartó erőkkel kellene biztosítani. Ez azonban nem lenne egyszerű feladat. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: a legnagyobb probléma olyan csapatok, olyan kontingensek megtalálása lesz, amelyeket mind a két fél elfogad. Ám jelenleg nincs sok olyan ország, amely mind Ukrajna, mind az Oroszországi Föderáció számára elfogadható lenne. Ha pedig csak az egyik fél fogadja el a békeellenőrző csapatokat, akkor abban a pillanatban a másik félnek a célpontjaivá válnak, mihelyt települnek a térségbe" – mutatott rá.

A hagyományos békefenntartó erők közül a régi európai semleges országok, Svédország és Finnország azért esnek ki Oroszország szemszögéből, mert már NATO-tagok. Nyilvánvaló, hogy Moszkva nem akar egy NATO-erőkből álló, vagy NATO-tagállamok által a NATO-tól függetlenül felajánlott haderőt a határai mentén. Ukrajna számára ez egy nagyon komoly biztonsági garancia lehet, de egyoldalúan ezeket az erőket nem lehet telepíteni. Esetleg szóba jöhet India és Pakisztán, mert ők hagyományosan kimaradnak az európai konfliktusokból. Kínával kapcsolatban Ukrajnának és az európai államoknak lennének fenntartásai. Afrikai csapatokat a "civilizációs sokk" miatt nem igazán lenne jó hívni. Úgy látja,

a legszerencsésebb az lenne, ha ENSZ-csapatok érkeznének a térségbe,

ám Oroszország mint állandó ENSZ BT-tag bármilyen kontingens felállítását meg tudja akadályozni, amely nem egyezik az ő érdekeivel, vagyis egy ilyen csapatra is áldását kell adnia a nagyhatalmaknak. Itt még Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is érintett, nekik kellene egyetérteniük, valószínűleg Kínával lenne a szakértő szerint a legkisebb gond.

"Az ENSZ leglelkesebb felajánlói, akiket az ENSZ is szeret – hiszen a gyarmati múltjuk miatt a tiszti kar szinte hibátlanul beszél angolul, ahogy a tiszthelyettesek és a legénységi állomány legnagyobb része is –, India, Pakisztán, akár Banglades, Indonézia, csupa olyan ország, amelyek a jelenlegi konfliktusban semleges állásponton vannak. Ám ENSZ-vezetésre van szükség, amihez szükség lenne a BT összes állandó tagjának támogatására, ami elég nehezen lenne jelenleg megoldható" – mondta Kaiser Ferenc.

Kihívás lehet még a létszám. Tekintetbe véve ugyanis a két ország közötti több ezer kilométeres határszakaszt (1700-1800 kilométer), illetve a napi három váltást, több száz megfigyelőre lenne szükség minden egyes váltásban, plusz még a parancsnoki törzs, a logisztika és hasonlók. Tehát vélhetőleg – bár ez egy úgynevezett kéksapkás, klasszikus megfigyelő misszió lenne – egy több ezer fős kontingens volna szükséges a két fél közötti nagyon hosszú határra, illetve frontszakaszra.

Kaiser Ferenc szerint ugyanakkor addig nem várható tűzszünet, ameddig az éppen lendületben lévő orosz erők a lehető legnagyobb területet el nem foglalják, illetve vissza nem szerzik a részben még mindig ukrán katonai ellenőrzés alatt álló kurszki területeket.