Infostart.hu
eur:
361.9
usd:
312.22
bux:
131180.91
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
David Lammy, a napokban hivatalba lépett brit külügyminiszter a lengyel partnerével folytatott megbeszélése utáni közös sajtóértekezleten Chobielinben 2024. július 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Tytus Zmijewski

London is kapcsolatban áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal

London diplomáciai érintkezésben áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal - közölte David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy a BBC televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű szervezet továbbra is a brit kormány tiltólistáján szerepel, de ez nem zárja ki, hogy London diplomáciai érintkezésbe lépjen a szerveződéssel, és ez meg is történt.

A brit külügyi tárca vezetője kijelentette: Nagy-Britannia reprezentatív, nem kirekesztő jellegű kormány létrejöttét szeretné Szíriában, mindemellett a szíriai vegyifegyver-készleteket is biztonságban akarja tudni, és biztosítani kívánja, hogy ezeket a fegyvereket senki ne vethesse be. London szeretné azt is elérni, hogy Szíriában véget érjenek az erőszakcselekmények - tette hozzá.

Mindezek érdekében a brit kormány minden lehetséges csatornán - beleértve a diplomáciai és a hírszerzési csatornákat is - érintkezésre törekszik a HTS-sel azokon a területeken, amelyeken ez szükséges - fogalmazott a brit külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a HTS lekerülhet-e a Nagy-Britanniában betiltott terrorszervezetek listájáról, David Lammy azt mondta: a szervezet ez idő szerint a tiltólistán marad, tekintettel arra, hogy a csoport "az al-Kaida terrorhálózatból nőtt ki". Az al-Kaida nagyon sok ember halálát okozta Nagy-Britanniában, de London a HTS-t cselekedetei alapján kívánja megítélni - tette hozzá.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.

A HTS ugyanakkor 2016-ban megszakította kapcsolatait a terrorhálózattal.

A brit terrorellenes törvény szerint bűncselekménynek számít, ha valaki a tilalmi listán szereplő csoportok valamelyikének tagja, vagy aktívan támogatja tevékenységüket. E bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A listán jelenleg szereplő 79 csoport között van a HTS mellett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.

Pat McFadden, a kormányközi kapcsolatokért felelős brit kabinetminiszter a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a brit kormány "átgondolja", hogy szükséges-e továbbra is terrorszervezetként nyilvántartani a szíriai csoportot.

McFadden - aki a kormány munkáját támogató minisztériumi rangú hivatal, a Cabinet Office második legmagasabb rangú tisztviselője Sir Keir Starmer miniszterelnök után - úgy fogalmazott: a HTS vezetője, Abu Mohammed al-Dzsúláni "elhatárolódott egyes olyan kijelentésektől, amelyeket a múltban tett", és jelenleg "helyénvaló nyilatkozatokat hangoztat" a kisebbségek védelméről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

Starmer ugyanakkor nem sokkal később kijelentette: "egyáltalán nincs napirenden", hogy a brit kormány levegye a HTS-t a terrorszervezetek listájáról.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×