Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (b2) ukrán katonákkal fényképezkedik az ukrán fennhatóság alá visszakerült dél-ukrajnai Herszonban 2022. november 14-én. A város nyolc hónapos megszállása november 11-én ért véget, amikor az orosz fegyveres erők befejezték egységeik visszavonását Herszon városából és átcsoportosítását a Dnyeper folyó bal partjára.
Nyitókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Seremet Sándor: tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni Ukrajnát és Oroszországot is, de adni is kell nekik

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ennek kiindulópontja, hogy lépjen hivatalba Donald Trump január 20-án, és mindkét háborús félnek olyat kell majd ajánlani, amitől nem érez majd "arcvesztést".

A kijevi vezetés az elmúlt napokban többször is jelezte, hogy akkor tartja elképzelhetőnek a tűzszünetet, ha az ukrán fennhatóság alatt álló területek biztonsági NATO-garanciát, illetve tagságot kapnak.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője az InfoRádióban arról is beszélt, hogy valós igény vagy tárgyalási alap a NATO-tagság. "Kijev számára ez egy nagyon fontos kérdés, mert ha esetleg a háborút számára kedvezőtlen feltételekkel kellene befejezni, akkor fel tudná mutatni ezt mint eredményt a társadalom számára. Ha belegondolunk, akkor Kijev elképzeléseiben van némi logika, hiszen ott azt gondolják, hogy csak a NATO-tagság lehet tényleges garancia arra, hogy egy tűzszünet után Oroszország nem próbálkozik nagyobb mértékben ismételten érdekei érvényesítésével, Oroszország ugyanis nem kockáztatna meg nyílt konfrontációt a NATO-val" – szögezte le.

Más kérdés viszont, hogy a NATO-ban ezzel kapcsolatban nincs egység, mi több, a levegőben keringő békítési javaslatok, elképzelések között sem a legnépszerűbb elképzelés Ukrajna NATO-tagsága, ezért a "kilátások kétesek".

Hogy mitől lehetne egy megállapodás alapja, hogy Ukrajna NATO-tagságot kap, vagy előrébb lép az EU-integrációban, miközben egyes vélemények szerint épp amiatt tört ki a háború, hogy Oroszország nem látott maga körül biztonsági garanciákat, arról azt mondta, éppen ez az érem másik oldala. "Az egy dolog, hogy erről Kijevben beszélnek, vagy esetleg a NATO egyes tagországai támogatják, de Oroszországot is meg kellene kérdezni, hogy egy ilyen keretbe foglalt békejavaslat vagy tárgyalási rendszer mellett bele tudna-e menni ezekbe a folyamatokba" – mondta Seremet Sándor.

Emlékeztetett, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nemrég interjút adott Tucker Carlsonnak, amelyből szintén kiviláglott, hogy Ukrajna NATO-tagsága Oroszországnak vörös vonal, még akár az is, hogy Ukrajna éppen a NATO-tól kapna bármilyen garanciát, külföldi katonákat például.

"Az oroszok kategorikusan kijelentették, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem elfogadható, és ehhez tartják is magukat. Nyilván előfordulhat az, hogy ez is csak egy nagyon erős tárgyalási pozíció, és ha a tárgyalások tényleg megvalósulnak, és nem feltétlenül Moszkva és Kijev, hanem mondjuk Moszkva és Washington között, akkor valamilyen formában meg tudnak állapodni, de az én személyes véleményem szerint

Ukrajna NATO-tagsága Oroszország számára egy olyan terület, amely akár a rendezés kizáró oka is lehet."

Lehetséges vállalások

Seremet Sándor szerint egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lehetne béketárgyalás minimuma, mert a harctéren Oroszország számára "kicsit kedvezőbben alakulnak a dolgok", a katonái előrehaladnak, így arra lehet következtetni, hogy Oroszország erősítené a pozícióit, és azt követelné, hogy minimum a jelenlegi frontvonal mentén legyenek befagyasztva a területek, számolják fel a szankciókat, ha nem is az összeset, Ukrajna pedig maradjon semleges ország, és esetleg Oroszország is vállalna valamilyen garanciákat azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna felé nem indul el.

Ukrajna pozíciói szerinte kicsit gyengébbek, és nagyobb mértékben függnek a nyugati partnerektől, ezért rá valószínűleg könnyebb lenne nyomást gyakorolni a partnereknek, ha rendezni szeretnék a háborút.

A szakértő szerint esély sincs nagyon arra, hogy a felek egymással leüljenek, meg kell várni, amíg Donald Trump amerikai elnök hivatalba lép január 20-án.

A legkézenfekvőbb eszköz, amelyet az új rezsim be tudna vetni a szakértő szerint Ukrajna motiválására, hogy bizonyos feltételek elfogadását kéri, másrészt pedig Oroszország felé olyan gesztusokat kell tenni, amelyek mellett a Kreml korábbi álláspontja és elvei sértetlenek maradnak, hiszen nekik is "el kell adni" azt, hogy miért kezdték a háborút, és mit értek el vele.

"Ha megfelelő gesztusokat tesznek Oroszország számára, amelyek mellett arcvesztés nélkül le tud ülni a tárgyalóasztalhoz, Ukrajna pedig kellő mértékben korlátozva lesz lehetőségeiben, hogy a tárgyalásoktól elzárkózzon, úgy előfordulhat, hogy a következő év folyamán a feleket asztalhoz lehetne, ha nem is invitálni, de kényszeríteni" – fogalmazott. Rövidebben: Oroszország számára le kell írni, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tag, nem kap annyi támogatást sem.

"Ahhoz, hogy ezt a konfliktust sikeresen le lehessen zárni, és fenntartható rendszert lehessen kialakítani,

meg kellene keresni ennek a konfliktusnak a gyökerét,

és a legfőbb kiváltó okát kezelni elsősorban" – zárta gondolatait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×