Szerdán megbukott Michel Barnier kisebbségi kormánya Franciaországban. A baloldali blokk és Marine Le Pen frakciója is ellene szavazott, Emmanuel Macron elnök azt ígérte, hogy olyan embert fog jelölni a kormány élére, aki meg tud egyezni a különböző frakciókkal és el tudja fogadtatni a költségvetést, ami miatt megbukott az előző kormány.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy noha több név ide felvetődött, de a nagy kérdés az, hogy egyáltalán lehetséges-e ebben a patthelyzetben olyan miniszterelnököt találni, aki mögött többség lehet a nemzetgyűlésben. A 577 fős parlamentben legalább 289 fő támogatása kell, és ezt a Macron mögött álló centrális erők nem tudják biztosítani. A kormánybuktatásban a szakértő szerint nagy felelőssége van a szocialista pártnak, amely a baloldali blokk részeként bojkottált mindenféle kormányzati támogatást, márpedig a 66 képviselővel meg tudná erősíteni a centrista csoportot. Akár az is egy forgatókönyv lehet, hogy a támogatásért cserébe a szocialisták adják a miniszterelnököt, de Fejérdy Gergely szerint ez túl rizikós vállalkozás lenne.

A kutató úgy véli, a jobboldalon is nehéz jelöltet választani, de a Republikánus Párt most Macronnal közösen próbálja megoldani ezt a politikai kérdést, és onnan el tud képzelni kormányfőjelölteket. Akár valamelyik jelenlegi miniszter is megbízást kaphat, de szóba került például Francois Baroin neve, aki már több mint öt éve kivonult a politikából, Troyes polgármestere, akit általánosságban jobban elfogad a közvélemény is. "Fel van adva a lecke Macronnak, viszonylag rövid időn belül kellene reagálni, mert a költségvetési törvény kérdése is sürgeti" – tette hozzá, bár jelezte, ha nem fogadják el a jogszabályt, akkor azért nem ugyanaz a helyzet, mint az Egyesült Államokban. Ha a 2024-es költségvetési törvény megy tovább, az nagyon sok pozitívummal és negatívummal is jár: a nyugdíjasok nem járnak rosszul vele, viszont a munkavállalók jelentős része – előzetes számítások szerint akár 18 millió háztartás – adóemelést kap, mert automatikusan növekszenek az adók, amit egyébként a 2025-ös költségvetési terv módosított volna. "Egyelőre nincs nagy pánik, a nemzetközi pénzpiacokon Franciaország viszonylag jól tud még mindig kölcsönökhöz jutni, ezért egyelőre mindenki kicsit kivár" – mondta Fejérdy Gergely. A feszültség kiéleződése a mezőgazdaságban várható, mert az ott dolgozók is vesztesei lesznek a költségvetési hiányának, és ők már eddig gyakran vonultak az utcára.

"A franciák többsége az elnököt tartja leginkább felelősnek ezért a helyzetért, hiszen a politikai patthelyzet az előre hozott nyári választásoknak köszönhetően alakult ki, emiatt 59 százaléka a lakosságnak Macron elnököt hibáztatja, de sokan a pártokat is felelősnek tartják, mert a pártvezetők nyilvánvalóan már az elnökválasztásra és a következő választásokra készülve próbálnak taktikázni" – magyarázta a Franciaország-szakértő. Az egyik nagy ellenálló a Jean-Luc Mélenchon vezette radikális baloldali párt, amely a kezdetektől nem támogatta a Barnier-kormányt, mert úgy vélte, hogy neki kellett volna adni a miniszterelnököt, ehelyett a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés, amely a legnagyobb párt a parlamentben 124 képviselővel, volt a mérleg nyelve az elmúlt időszakban, és támogatta bizonyos kérdésekben a kormány döntéseit. Ugyanakkor megszavazta a bizalmatlansági indítványt, amely megbuktatta a kormányt, ezért Fejérdy Gergely úgy véli, a politikai felelősség most elsősorban a Baloldali Front és Marine Le Pen oldalán van.

A kutató azt is felidézte, hogy a parlamenti patthelyzetet az idézte elő, hogy miután a Nemzeti Tömörülés megnyerte az európai parlamenti választásokat, Macron kiírta az előre hozott választást, és az első fordulót is fölényesen megnyerte Marine Le Pen. Ekkor azonban azonban érvényesült az úgynevezett köztársasági összefogás, a szélsőbaloldaltól kezdve a középjobboldalig mindenki összefogott, hogy a radikális jobboldali jelöltet meg lehessen fojtani, ez sikerült is, csak ez hozta létre a mostani patthelyzetet.

"A Barnier-kormány bukása Marine Le Pen számára nagyon nehéz szituáció, hiszen egyszerre nyer és egyszerre veszt vele. Nagyon nehéz döntés lehetett, hogy valóban beáll-e a baloldal mögé, amely mindent megtett 2024 nyarán, hogy őt elbuktassa" – mondta a szakértő, aki szerint ezzel a lépéssel sok szavazó előtt kompromittálódhatott Marine Le Pen, és a tehetősebb szavazói körök, amelyek a stabilitást szeretnék, inkább a számukra biztosabbnak tűnő centrista erők felé fognak húzni. A másik oldalon viszont szerinte Marine Le Pent nyomás alá helyezte a saját pártja, hogy lépjen fel Macronnal szemben.

Emmanuel Macron azt mondta, hogy kitölti a mandátumát, de mára a mélypontra süllyedt a támogatottsága, a társadalom alig 20-25 százaléka áll az elnök mögött, és a radikális pártok szerint az egész helyzet kulcsa Macron lemondása lenne. Fejérdy Gergely azt is felvetette, hogy ebben az esetben esetleg újraindulhatna a posztért, hiszen nem töltött ki két elnöki ciklust, ami után nem próbálkozhatna újra, de az alkotmányjogászoknak a nagy többsége Franciaországban azt mondja, hogy erre nincs mód. "Macron elnök nem akar ezzel játszani, egyelőre nem hajlandó lemondani, de lehet olyan politikai szituáció, amikor egyszerűen vállalhatatlan az elnöki pozíció" – tette hozzá.

Egy másik lehetőség, hogy a francia alkotmány 16. szakaszát kihasználva adott esetben a teljes hatalmat maga kezébe vonhatja, de ehhez olyan kiélezett helyzetre van szükség, ezért nem tartja valószínűnek a szakértő, hogy ezt az elnök alkalmazná, mert ennek nagyon sok hátulütője is lenne. "Macronnak ez az utolsó mandátuma, úgy szeretne bevonulni a történelemkönyvekbe, mint egy sikeres egykori francia elnök, és nem úgy, mint egy diktátor" – mondta.

Megoldás lehet egy újabb előre hozott választás, de ezt csak a nemzetgyűlés feloszlatás után egy évvel lehet kiírni ismételten, tehát 2025 júniusában lehet legközelebb előre hozott választást megtartani. "A legtöbb politológiai elemzés azt mondja, hogy ez lesz a valószínű megoldás, hiszen ezt hosszú távon nem lehet így csinálni. Van egy másik elképzelés is, hogy esetleg az 577 képviselő úgy dönt, hogy lemond egyszerre, de ennek a valószínűsége a nullával egyenlő" – vélekedett.

Fejérdy Gergely szerint ezért a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy megalakul az új kormány, és megpróbálja átvinni a költségvetést, de ez is csak átmeneti megoldás lehet, mert a bizalmatlansági indítvánnyal bármikor meg tudják buktatni. A helyzetet nehezíti, hogy nem lehet egy mindenkinek tetsző költségvetést összerakni, mert a gazdaság nincs jó állapotban, a költségvetési hiány 6,1 százalék, az államadósság 110 százalékon van, ezért is szükséges Macron elnök számára egy kormány, mert legalább megnyugtatja a pénzpiacokat, megnyugtatja a világ gazdasági szereplőit, hogy Franciaország megpróbál a demokrácia keretei között megoldásokat találni erre a problémára – magyarázta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.