Infostart.hu
eur:
355.86
usd:
312.6
bux:
140689.32
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök táncol a színpadon, miután kampánybeszédet mondott Las Vegasban 2024. február 8-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Kis-Benedek József: a gázai rendezéshez nem elég Donald Trump ultimátuma, Izraelnek is lépnie kell

Donald Trump megválasztott amerikai elnök súlyos következményeket helyezett kilátásba, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat január 20-i hivatalba lépéséig. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár szerint elképzelhető, hogy az elnök komolyabb erőket vethet be, ezért mindkét félnek, a Hamásznak és Izraelnek is a kompromisszumra kell törekednie.

"Nem szabad elfelejteni azt, hogy Donald Trump és az összes amerikai elnök, bármilyen irányzatot is képvisel, támogatja Izraelt, tehát az ő második ciklusában is ezzel kell számolni" – mondta az InfoRádióban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár. A másik tényező, hogy a túszok kérdését Izrael nem tudja megoldani, óriási nyomás nehezedik ez ügyben Benjamin Netanjahu miniszterelnökre, harmadrészt pedig a túszok között vannak amerikai kettős állampolgárok, akiket az elnöknek kötelessége kiszabadítani – sorolta a szakértő az érveket, hogy Donald Trump kijelentését mi indokolta.

Kis-Benedek József úgy véli, mindez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy mivel Izrael nem járt sikerrel, az Egyesült Államok keményebb eszközöket fog alkalmazni, ahogyan azt a megválasztott elnök kilátásba helyezte. Nem tartja kizártnak, hogy katonai erőt is be fog vetni, azaz különleges erőket küld az izraeliek megsegítésére, és közösen fognak tevékenykedni. A szakértő hangsúlyozta,

ha nem történik meg a túszok szabadon bocsátása, akkor az amerikaiak készek be is vetni az oda vezényelt erőket.

A biztonságpolitikai szakértő szerint azért is nagyon fontos rendezni a gázai helyzetet, ami egyébként Donald Trump politikájának fontos része, mert a konfliktus több másikkal is összefügg. A jemeni húszik például azt mondták, amíg nem rendeződik a Gázai övezet helyzete, addig támadásokra kell számítani a Vörös-tengeren. Libanon esetén is hasonló a helyzet, bár a Hezbollah kijelentette, hogy az ő tevékenysége nem függ össze ezzel, de Kis-Benedek József szerint ez nem felel meg a valóságnak.

A címzetes egyetemi tanár úgy látja, a kemény nyomás hatására elképzelhető, hogy a Hamász elengedi a túszokat, de feltételekkel. Mint mondta, valószínűleg ennek fejében azt fogja követelni, hogy Izrael vonuljon ki a Gázai övezetből, ami viszont nem lesz rövid művelet. Hozzátette, az új Trump-kormányzat tervei közt szerepel a válsággócok felszámolása, és így a felek kiegyezése is az elképzelések között van.

Kis-Benedek József elmondta, a Közel-Keleten bevett hagyomány, hogy "ha adok valamit, azért kapni is szeretnék valamit". Ha az alku nem működik, akkor a felek nem hajtják végre a rájuk eső részt. Vagyis ebből világosan látható, hogy

ha a Hamász elengedi a számára egyébként már terhet jelentő túszokat, akkor ezért valamilyen megoldást vár a helyzetre, és ebben Izraelnek is részt kell vennie.

Vagyis az izraelieknek is valamilyen ajánlatot kell tennie az előrelépéshez – tette hozzá. A szakértő a legnagyobb problémának a Philadelphia-folyosó helyzetét látja, hiszen Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsa ottani jelenlétét. Ezzel kapcsolatban megegyezés születhet arról, hogy nem fegyveres erőket állomásoztatnak a határátkelőnél, hanem megfigyelőket. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: Izraelnek hajlandónak kell lennie valamilyen kompromisszumra.

Ha a kompromisszum létrejön, akkor a Hamász bele fog menni a túszok szabadon bocsátásába. Valószínűleg az alku részeként azt is meg fogják határozni, hogy hány palesztin fogoly elengedését kérik. Ehhez azonban le kellene ülni tárgyalni, és megegyezésre kellene jutni – jegyezte meg. Ha ez sikerül, akkor elérheti a célját Donald Trump és Benjamin Netanjahu is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kovács Károly: akár tisztított szennyvízzel is fel lehetne tölteni a kiszáradó Velencei-tavat

Kovács Károly: akár tisztított szennyvízzel is fel lehetne tölteni a kiszáradó Velencei-tavat

A szürkevízből megfelelő technológiai kialakítással, egy konténerizált berendezést alkalmazva lehet tisztított vizet, ivóvizet előállítani. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: több olyan település is található a Balaton és a Velencei-tó környékén, melyeknek a tisztított szennyvizét adott esetben bele lehetne engedni a tavakba. Kovács Károly szerint érdemes lenne erre mentálisan felkészíteni a magyar társadalmat, hiszen máshol, más kultúrákban sikeresen alkalmazzák ezt az eljárást, még akár ivóvízellátási célokat is szolgálva.

Hőhullám: utolsó figyelmeztetés a kormánytól, országos körkép áramról, vízről, közlekedésről

A hőhullám utolsó napja felhőszakadásokkal, viharos széllel ér véget. Szerda éjfélig van érvényben a hőségriasztás legmagasabb, harmadik fokozata, késő estére 8-10 fokkal csökken a hőmérséklet – közölték a kormany.hu oldalon.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Rövid életű lehetett az esés, gyorsan korrekcióba fordult a forint

Rövid életű lehetett az esés, gyorsan korrekcióba fordult a forint

A forint tegnap közel négy egységet gyengült az euróval szemben, és az árfolyam a 356-os szint fölé emelkedett. A gyengülésben elsősorban pozíciózárások és a költségvetésről érkező kedvezőtlen hírek játszhattak szerepet. A forint-dollár kurzus szintén felfelé mozdult, 309-ről 313 fölé emelkedve. A KSH friss államháztartási jelentése alapján 2025-ről 2026 első negyed évére másfélszeresre nőtt a hiány, ami tovább gyengíti a magyar devizát, azonban úgy tűnik, néhány óra alatt sikerült visszaépíteni a forint nyitóállását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×