Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Libanon, harcok.
Nyitókép: Forrás: X / Gopal Sengupta

Izrael "ötször visszalőtt" - Máris megsérthették a fegyvernyugvást

Az izraeli katonák Dél-Libanonban egyelőre az eddigi állásaikban maradnak, de kerülik a súrlódást a helyi lakossággal, és "csak akkor nyitnak tüzet, ha veszély fenyegeti őket".

Öt alkalommal megsértették szerda délig Libanonban a hajnalban életbe lépett tűzszünet követelményeit, az izraeli katonák délelőtt Dél-Libanon több térségében lövéseket is adtak le az egyezményben meghatározott szabályokat megsértőkre –közölte az izraeli hadsereg.

A bejelentés szerint az izraeli katonák Dél-Libanonban egyelőre az eddigi állásaikban maradnak, de kerülik a súrlódást a helyi lakossággal, és csak akkor nyitnak tüzet, ha veszély fenyegeti őket.

Dél-Libanonban a közösségi médiában feltöltöttek számos olyan videót, melyeken a helyiek néhány méter távolságra megközelítik az izraeli katonákat, sőt az egyiken egy izraeli gyártmányú tank közvetlen szomszédságában láthatók, noha a tűzszüneti szabályok szerint távol kell tartózkodniuk a két hónap alatt fokozatosan kivonuló izraeli egységektől.

A rádióban több határ menti település önkormányzati vezetői felszólították az onnan kitelepítetteket, hogy ne térjenek vissza otthonaikba mindaddig, amíg nem rendeződik valóban a helyzet.

A tűzszünet elfogadását mérő közvélemény-kutatás szerint az izraeliek hatvanhat százaléka támogatja az egyezményt. Hatvanegy százalékuk szerint Izrael nem győzött ebben a konfliktusban.

A hadsereg közleménye szerint a tűzszünet életbe lépése előtt támadást intéztek a Hezbollah precíziós rakétaalkatrészeket gyártó, föld alatti létesítménye ellen, valamint a Raduán elitegység táborhelye ellen, ahol a hadsereg becslései szerint több tucat Hezbollah-kommandós vesztette életét.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este úgy nyilatkozott: azért is döntött a tűzszünet mellett, mert az izraeli hadseregnek fel kell töltenie a több mint egy éve zajló háború miatt jelentősen megcsappant fegyverkészletét.

A háború kezdetén amerikai légihíddal töltötték fel az izraeli készleteket, de azok a harcok elhúzódásával jelentősen csökkentek. Izraelben arra számítanak, hogy Donald Trump megválasztott elnök hivatalba lépése után azonnal kiadja a szükséges szállítmányokat Izraelnek.

Gondot okoznak a légierő vadászgépei is, ugyanis több ezer repülési órát teljesítettek a háborúban, és jelentősen elöregedtek. Ezek gyors utánpótlása és kicserélése is szükséges Izrael haderejének szinten tartása érdekében. A légierő a vadászbombázók mellett tankológépek szállítását is sürgeti, valamint fel akarják újítani a helikopterflottát, különösen Apache helikopterek gyors beszerzését szorgalmazzák.

Jelentősen nehezíti a helyzetet, hogy jelenleg verseny folyik a világban a fegyverek beszerzésében az ukrajnai háború, valamint a Tajvan és Kína közötti feszültség miatt, s a fegyvergyártó cégek nem tudnak lépést tartani a megrendelésekkel.

A térségben folyó harcok miatt súlyos károk értek számos izraeli települést. A legnagyobb veszteséget a libanoni határhoz közeli Kirjat Smóna város szenvedte el, ahol több száz otthon megsemmisült, és mellettük több mint kétszáz középület, valamint százötven gazdasági épület is rommá lett.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×