A francia külügyminiszter hétfőn azt kérte, hogy senki ne ítélje meg előre, mit fog tenni a leendő Trump-kormányzat Ukrajnával kapcsolatban, miután az amerikai sajtó azt állította, hogy az elnökválasztás győztese telefonmegbeszélést folytatott az orosz elnökkel.
"Azokkal a spekulációkkal szemben, hogy az új amerikai kormányzat milyen álláspontokat vagy kezdeményezéseket fog képviselni, mindenekelőtt úgy vélem, hogy nem szabad előítéleteket megfogalmaznunk, és úgy illik, hogy időt adjunk magunkat arra, hogy együttműködjünk vele" - jelentette ki Jean-Noël Barrot a párizsi békefórum megnyitóján.
Hangsúlyozta azt is, hogy Franciaország kész együttműködni az új adminisztrációval, "mert úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának meg kell adni az eszközöket az orosz agresszió visszaveréséhez".
"Az Európai Unió és Franciaország teljes mértékben elfoglalta és továbbra is el fogja foglalni a helyét" - fogalmazott, hozzátéve, hogy továbbra is támogatni kell Kijevet, mert a nemzetközi közösségnek "túl sok vesztenivalója lenne, ha Oroszország az erő jogát érvényesítené".
Azt is kiemelte, hogy "az ukránok nélkül semmit sem lehet tenni Ukrajnával kapcsolatban", ha béketárgyalásokról van szó.
Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már találkozott Donald Trumppal.
"Nincs kétségem afelől, hogy az új adminisztrációval erős kapcsolat fog kialakulni" - vélekedett a francia külügyminiszter.
A finn külügyminiszter, Elina Valtonen, aki szintén részt vesz a békefórumon, a maga részéről pragmatizmusra szólította fel az európaiakat, és arra kérte őket, hogy tegyenek többet Ukrajna győzelméért.
"Csak arra tudunk összpontosítani, amire van befolyásunk, és ezért nekünk, európaiaknak mindenképpen többet kell tennünk" Ukrajna megsegítéséért - mondta. Hozzátette, reméli, hogy "idén még érkezik jó hír az Egyesült Államokból", utalva arra, hogy Washingtonnak fel kellene használnia a kongresszusban korábban megszavazott milliárdos segélyeket, mielőtt Trump hivatalba lép.
"Megvan a pénz. Megvan az ipari kapacitásunk” - mondta, emlékeztetve a koronavírus-járvány elleni küzdelem során tett hatalmas pénügyi erőfeszítésekre.
Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.
Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.
7 °C
.jpg)
