Az ellenzék új választásokat követel Németországban, miután a kormánykoalíció pártjai nem tudnak megegyezni a gazdaságpolitikai reformokról. Kiszivárgott dokumentumok szerint Christian Lindner pénzügyminiszter olyan adócsökkentési és költségvetési fegyelemre vonatkozó intézkedéseket tervez, amelyek ellentmondanak a Robert Habeck gazdasági miniszter által előterjesztett beruházási programnak. A szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabaddemokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van.

Prőhle Gergely az InfoRádióban elmondta: nem meglepő, hogy egyre több az elégedetlen hang az országban, illetve a társadalom belül, hiszen már második éve recesszióban van a német gazdaság. Felidézte, hogy az elmúlt időszakban a koalíció pártjai egyenként már előálltak különböző reformjavaslatokkal, Christian Lindner pénzügyminiszter mostani fellépése azonban jelzésértékű és a közeljövő történéseire is komoly hatással lehet. „Mostanra erősen a kormánykoalíció felbomlásának a határára került a német belpolitika” – fogalmazott a korábbi berlini magyar nagykövet.

Úgy véli, egymástól nagyon eltérő gazdaságpolitikai koncepciókról van szó, amelyeket nehéz lesz összeegyeztetni. Mint mondta, „ezek az ellentétek igazából már a jelenlegi kormánykoalíció bölcsőjében is ott voltak”, ugyanis a kormányalakítás pillanatában számítani lehetett rá, hogy a három párt által képviselt szociáldemokrata, zöld és liberális gazdaságpolitikát elég nehéz lesz összefésülni.

Az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója emlékeztetett: az Orbán Viktorral is jó viszonyt ápoló német liberális politikus, Otto Graf Lambsdorf a gazdasági tárca vezetőjeként 1982-ben hasonló gazdaságpolitikai koncepcióval állt elő, mint most Christian Lindner.

Akkor az a reformtervezet nem aratott osztatlan sikert, olyannyira, hogy felbomlott a szociálliberális koalíció,

sőt Helmut Schmidt kancellárnak is távoznia kellett hivatalából. Ekkor került Németország élére Helmut Kohl, aki egészen 1998-ig volt kancellár. Prőhle Gergely szerint nem lehet kizárni, hogy most is hasonló történik majd, vagyis akár még a jelzőlámpa-koalíció is széthullhat. Felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnöke, Friedrich Merz „elég lelkesen fogadta” Christian Lindner liberális reformjavaslatait, amiből megint csak lehet akár arra is következtetni, hogy adott esetben előre hozott választásokat kell majd kiírni Németországban.

A volt berlini magyar nagykövet szerint ugyanakkor azzal is számolni kell a mostani helyzetben, hogy az FDP jelenleg „túl gyenge” ahhoz, hogy a kereszténydemokratákkal együtt többséget tudjon szerezni, vagyis erős kockázatokkal járna a kormánykoalíció felbomlása, illetve egy új választás megtartása. Azt gondolja, a közeljövő fejleményeit döntően fogja befolyásolni, hogy a liberálisok hogyan értékelik és ítélik meg a saját helyzetüket.

„Ha úgy érzik, népszerűbbek lehetnek azzal, ha kilépnek a koalícióból, akkor valószínűleg meg fogják ezt lépni”

– fogalmazott a volt államtitkár.

Ez a lehető legrosszabb forgatókönyv lenne Olaf Scholz számára, hiszen elveszítené a többségét, és a kétpárti koalícióval patthelyzetbe kerülne, „kínszenvedés” várna rá Prőhle Gergely szerint. Ha ez a helyzet állna elő, szinte biztosan előre hozott választásokat kellene kiírni.

Ha elkerülhetetlenné válik az időközi választás, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján valószínűleg a CDU/CSU pártszövetség nyerne. Prőhle Gergely szerint azonban a kereszténydemokraták sem lennének könnyű helyzetben, hiszen az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján nehezen találnának olyan koalíciós partnert, amellyel meg tudnának valósítani egy világos, egyértelmű kormányprogramot. A legfőbb gond az ő szempontjukból, hogy adott esetben hiába állnának melléjük a liberálisok, akkor sem tudnak 50 százalék fölé kerülni a törvényhozásban.

A volt államtitkár elmondta: a CDU/CSU akkor szerezhetne többséget, ha összefogna Olaf Scholz pártjával, a szociáldemokratákkal vagy a Zöldek Pártjával, de a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) ebbe aligha menne bele. Más alternatíva nem nagyon létezik, ugyanis az Alternatíva Németországért (AfD) „karanténban van”, és ugyan egyesek emlegetik még a Sahra Wagenknecht nevével fémjelzett baloldali pártot is, de a politikusnő korábban a radikális Die Linke kommunista szárnyát erősítette, így meglehetősen abszurd lenne, ha a kereszténydemokraták együttműködést kezdeményeznének vele.

Prőhle Gergely szerint ha előre hozott választásokat írnak ki a közeljövőben Németországban, akkor nagy valószínűséggel ismét egy szivárványkoalíció jönne létre a CDU/CSU vezetésével, de az említett problémák, összeférhetetlenségek miatt

előbb-utóbb újra működési, kormányzási problémák lépnének fel.

A korábbi berlini magyar nagykövet megjegyezte: annyira szerteágazóak az egyes pártok elképzelései a gazdaság- és társadalompolitikát illetően, hogy jelen pillanatban nagyon nehéz elképzelni azt, hogy egy stabil, konkrét és biztos célokat meghatározni képes koalíció jöjjön létre.