eur:
411.3
usd:
395.07
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Edi Rama albán miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa (b-j) az EU-Albánia kormányközi konferencia után tartott sajtótájékoztatón Luxembourgban 2024. október 15-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Az EU megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első szakaszát Albániával

Szijjártó Péter és Várhelyi Olivér szerint is nagyon jelentős az esemény.

Történelmi jelentőségű, hogy az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját Albániával annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb az Európai Unió tagja lehessen - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban kedden. Az Európai Unió és Albánia közötti második kormányközi konferenciát követően Szijjártó Péter kiemelte, a magyar elnökség napirendjén kiemelten szerepel az uniós bővítés felgyorsítása a Nyugat-Balkán országaival.

Mivel az Európai Unió veszít versenyképességéből, súlyából a globális politika és a világgazdaság terén, frissességre, új energiákra, új lendületre van szüksége, amelyet közvetlen szomszédjai, a nyugat-balkáni térség országai biztosíthatnak. "Sürgős lépéseket kell tennünk a bővítési politika hitelességének megőrzése érdekében" - fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: "fel kell gyorsítanunk a bővítési eljárásokat. Európai érdek, hogy az EU nyugat-balkáni bővítése felgyorsuljon".

Elmondása szerint a tagországok többsége azt mondja, hogy a bővítésnek érdemeken alapuló folyamatnak kell lennie. Albánia esetében tetten érhetők az érdemek: legyen szó gazdaságról, politikáról, szociális kérdésekről. "Nyilvánvaló, hogy Albánia nagyon jól teljesített azon feltételek tekintetében, amelyeket az Európai Unió terjesztett elő annak érdekében, hogy meg tudja nyitni a tárgyalási fejezeteket" - fogalmazott.

Nagy kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartja Magyarország számára, hogy a magyar elnökség alatt kezdődtek meg az érdemi tárgyalások Albániával. 2011-ben, az első magyar uniós elnökség idején volt az utolsó alkalom, amikor egy tagjelölt ország, Horvátország csatlakozásának előkészítése befejeződött. A külgazdasági és külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy "nem kell várnunk a következő magyar elnökségig, hogy egy ország az Európai Unió következő, új tagja lehessen".

Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón kijelentette: az Európai Unió és Albánia mérföldkőnek számító pillanatot ünnepelhet azzal, hogy a felek megnyitották a csatlakozási tárgyalások első fejezetét. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy most már szabad az út az érdemi tárgyalások előtt.

A magyar uniós biztos a csatlakozási fejezet megnyitásával összefügésében köszönetét fejeztét fejezte ki a magyar uniós elnökségnek, hogy azzal kezdte meg féléves munkáját, hogy

az EU a bővítést nemcsak politikai prioritásként kezelte, hanem hatalmas erőfeszítéseket tett az intézményi folyamat előremozdítására is.

A magyar uniós elnökségnek köszönhetően mára megkérdőjelezhetetlen, hogy az EU és vezetői számára is a bővítés a három legfontosabb prioritás között van. A bővítés nélkül Európa nem tud erősödni - szögezte le a magyar uniós biztos.

Az EU áprilisban hatmilliárd eurós (mintegy 2400 milliárd forint) pénzügyi eszközt fogadott el, hogy segítse a Nyugat-Balkán uniós integrációját. A növekedési terv segít felgyorsítani mindazon reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az érintett országok minél hamarabb taggá válhassanak. Az uniós finanszírozási eszköz lehetővé tette, hogy "Albániában is elkezdtük építeni Európát" - emelte ki Várhelyi, majd hozzátette: ez azért van így, mert Albánia soha nem szégyellte megtenni mindazt, amit az uniós út megkövetel.

Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a megkezdett munka folytatódni fog, majd hangsúlyozta: azt jelenti ugyanis, hogy a rendelkezésre álló összes uniós eszközzel Albánia felkészülhet arra, hogy az Európai Bizottság következő mandátumának lejártáig az Európai Unió tagjává váljon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×