Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

Aljas indokból elkövetett emberölés: történelmi ítélet született a berlini falnál gyilkoló volt Stasi-tiszt ellen

Tíz év börtönre ítélték hétfőn Berlinben az egykori keletnémet kommunista politikai rendőrség, Stasi egy ügynökét, aki a Friedrichstrasse nevű hajdani határátkelőhelyen 50 évvel ezelőtt hátba lőtt és ezzel halálosan megsebesített egy lengyel állampolgárt. Az ítélet nem jogerős.

Manfred Nauman 80 éves lipcsei lakost aljas indokból elkövetett emberölésben találták bűnösnek.

„Ez nem egy magánszemély személyes indokból elkövetett cselekménye volt, hanem olyasmi, amit a Stasi tervezett és kegyetlenül végre is hajtott”

– hangsúlyozta Bernd Miczajka bíró az ítélethirdetésen. Mint mondta, ez a férfi volt az, aki „egy parancslánc végén” leadta a halálos lövést, amiért aztán ki is tüntették.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az akkori főhadnagy 1974. március 29-én lesből, s a keletnémet kommunista állam, az NDK titkosszolgálatának megbízásából lelőtte a 38 éves Czeslaw Kukuczka lengyel állampolgárt.

Kukuczka egy pokolgép-utánzattal akarta kikényszeríteni kiutazását Nyugatra a berlini lengyel nagykövetségen. Az ügybe ekkor kapcsolódott be a rettegett keletnémet titkosszolgálat, a Stasi, amely egy hamis kiutazási engedéllyel csalta tőbe a lengyel férfit. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor az NDK állambiztonsági minisztériumának egyik operatív csoportjához tartozott, és azzal bízták meg, hogy „semlegesítse” a lengyel férfit, amikor az áthalad az utolsó ellenőrzőponton. A halálos lövésnek tanúja volt egy nyugatnémet diákcsoport is, amely Kelet-Berlinben tett látogatást és éppen visszatért volna a megosztott város nyugati részébe.

A 80 éves volt Stasi-tisztnek az ítélet jogerőre emelkedéséig nem kell börtönbe vonulnia. A vádlott a tárgyalás során nem nyilatkozott. Ügyvédje a tárgyalások megkezdésekor közölte, hogy védence tagadja a vádakat.

Az ügyben folytatott nyomozás évekig nem haladt előre. A berlini ügyészség elmondása szerint először csak 2016-ban sikerült döntő nyomot szerezni a Stasi archívumából a lövöldöző személyazonosságára vonatkozóan.

A berlini Stasi-archívum illetékese, Daniela Münkel szerint ez az első eset, hogy az egykori keletnémet titkosrendőrség egy ügynökét gyilkosságban találták bűnösnek.

A német fővárost egykor megosztó berlini falnál legalább 140 embert lőttek agyon 1961 és 1989 között.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×