Irán ugyan élen jár a csapásmérő drónok fejlesztésében és ezek exportjában, de nem rendelkezik olyan saját gyártású fegyverrel, amellyel védekezni lehet ezek ellen - írja a The War Zone. A portál szerint a múlt pénteken jelentek meg először fényképek az iráni fővárosba telepített légvédelmi lézerfegyverről. A lap úgy értesült, hogy a rendszer Ali Hamenei ajatollah védelmét szolgálta.
A perzsa állam legfőbb vallási vezetője ugyanis nagygyűlést tartott Teheránban, ahol méltatta Irán legutóbbi, Izraelre mért rakétacsapását, dicsérte a Hamász egy évvel ezelőtt terrortámadását és azt hangoztatta, hogy az országa támogatását élvező szervezetek, az ellenük elkövetett merényletek dacára is folytatják a zsidók elleni harcukat.
Szakértők egy része az interneten megjelent képek alapján úgy vélte, hogy az Ali Hámenei védelmét ellátó sugárfegyver a kínai "Csendes Gyilkos" nevű lézerágyú lehetett. Ám a The War Zone elemzéséből az derült ki, hogy inkább egy másik, ugyancsak kínai drónelhárító eszközről, a Shen Nungról (más néven Shennong) lehet szó. Kialakítását tekintve mindkét fegyver nagyon hasonló, bár van jó néhány apró különbség, például az, hogy a különféle felderítő berendezések érzékelőinek máshol találhatók az ablakai.
A kínai lézerágyút egy kék lepellel álcázott teherautó platóján szúrták ki az elemzők, és szerintük valószínűleg a Shen Nung konténeres változata lehetett. A rendszerhez kis radarok tartoznak, amelyek a célok felderítését és követését végzik. Ezek hatótávolsága - a Shen Nung gyári ismertetője szerint - legfeljebb öt kilométer. Maga a fegyver 10-20 kilowatt teljesítményű, és a lézersugár állítólag képes három kilométer távolságban repülő drónokat megvakítani vagy eltéríteni a céljuktól. Az ennél közelebb, úgy másfél kilométerre lévő robotokat viszont már megsemmisíti a nagy energiájú, koncentrált fénysugarával. A lézer akár 200 másodpercig, azaz valamivel több mint három percig működhet. A bekapcsolást követően kevesebb mint öt percen belül már harcképes, és ugyanennyi idő kell ahhoz is, hogy egy-egy lövés között újból feltöltsön.
Mindez jól mutatja a lézerfegyverek előnyeit és hátrányait is. Pozitívum az, hogy amíg van elegendő áram, addig az ágyú is tud tüzelni, vagyis nem fogy el a lőszer. Hátránya viszont az, hogy egyszerre csak egy céllal tud harcolni és két lövés között is viszonylag hosszabb időnek kell eltelnie. Az is a negatívumok közé tartozik, hogy használat közben a fegyver gyorsan felhevül, ezért bizonyos időnként, a hűtés miatt, szüneteltetni kell a működését. Igaz ugyan, hogy nem kell feltétlenül hamuvá égetni egy támadó drónt, többnyire elég ha megvakítják a célkereső optikáját, ellenben ez kevés lehet azokkal a robotokkal szemben, amelyek összetett célazonosító és -felderítő rendszerrel vannak ellátva.
A Teheránban készült felvételekről az is kiderült, hogy az irániak nemcsak lézerágyúval védték Ali Hamenei ajatollahot a nyilvános szereplése idején. Másfajta elektronikus elhárító eszközöket is telepítettek a nagygyűlés körzetében, például olyan mikrohullámú berendezéseket, amelyek szintén nagy energiájú kisugárzással tették volna tönkre a támadó drónokat, méghozzá kilométerekkel az előtt, hogy egyáltalán a cél közelébe értek volna. A lézerfegyverekkel ellentétben ezek széles energianyalábot bocsátanak ki, amivel egyszerre több robotot is semlegesíthetnek. Ezek a fegyverek különösen a rajokban támadó drónok ellen lehetnek hatékonyabbak, mint az egyszerre csak egy célra tüzelő lézerágyúk.
A fejlesztők ezért igyekeznek a kétféle rendszert egy platformra integrálni. Így ha magányos robot támadását kell kivédeni, akkor a lézerfegyvert lehet bevetni, míg ha csapatostul érkeznek a robotok, akkor a mikrohullámú sugárzót. Nem csoda hát, hogy az iráni biztonsági szolgálat is a lehető legszélesebb spektrumú elhárító fegyvert kereste a legfőbb vallási vezető védelmére. Miután pedig ebben a szegmensben a kínaiak figyelemre méltó eredményeket értek el, és Teherán jó kapcsolatokat ápol Pekinggel, kézenfekvő volt, hogy az ázsiai nagyhatalomtól fogják beszerezni a fegyvereket.
Az irániak aggodalma egyébként egyáltalán nem volt alaptalan. A drón fejlesztésben ugyancsak kiemelkedő Izrael korábban már több bravúros támadást hajtott végre a perzsa állammal szövetséges, szélsőséges szerveztek vezetői ellen. Elég, ha csak a Hamász egykori vezetőjére, Iszmáíl Hanije-re gondolunk, akivel éppen Teheránban végzett állítólag egy izraeli dróncsapás.