A Nyugat-Balkán népei és országai többet érdemelnek, mint amit kapnak Brüsszelből, ezeknek az országoknak már bent kellene lenniük az Európai Unióban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Ohridban, a magyar-északmacedón közös kormányülés után tartott sajtótájékoztatón.

A magyar kormányfő a közös kormányülés legfontosabb témájaként Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását emelte ki. Az ebben a félévben az uniós elnökséget adó Magyarország álláspontja ismert: az egész nyugat-balkáni térség stabilitása és az európai térbe való integrálása nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak érdeke - közölte.

Szavai szerint a bővítés nem probléma, nem kihívás, hanem óriási lehetőség a már az EU-ban lévő országok számára is. Az unió elvesztette a gazdasági fejlődés dinamikáját, ennek visszanyerésére pedig az egyik leginkább kézenfekvő eszköz a bővítés.

Nem örülünk annak, hogy Ukrajna és Moldova csupán geopolitikai megfontolásokból "gyorsítópályás" megközelítést kapott és az érdemalapú megközelítés teljesen háttérbe szorult - jegyezte meg. Méltánytalannak és igazságtalannak nevezte, hogy azok az országok, amelyek évek óta dolgoznak azon, hogy érdemalapon tudjanak bekerülni az EU-ba, most hátrasorolást szenvednek el. A magyar elnökség azt tartja a legfontosabbnak, hogy a Nyugat-Balkán uniós integrálása napirenden maradjon - szögezte le, hozzátéve: szeretné Észak-Macedónia integrációs folyamatát is felgyorsítani.

Ennek érdekében Orbán Viktor fejezetnyitó kormányközi konferenciát, vagy ennek hiányában politikai kormányközi konferenciát javasolt.

Észak-Macedónia a magyar biztonság szempontjából is fontos ország, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el - közölte a magyar kormányfő. A kétoldalú együttműködésről szólva felidézte azt a magyar segítséget, amelyet Észak-Macedónia kapott nyáron az itt tomboló erdőtüzek megfékezésében. Mindez viszonzása annak a segítségnek, amelyet a magyarok kaptak Észak-Macedóniától, különösen 2015-2016-ban, a migrációellenes küzdelemben. A magyarok ekkor értették meg igazán, hogy Észak-Macedónia nemcsak baráti és kedves ország, de fontos ország is a magyar biztonság szempontjából, mivel az illegális migráció útvonalán helyezkedik el.

"Ha Önök nem védik meg a határaikat, nekünk kell ezt a küzdelmet lefolytatnunk a szerb-magyar határon" - fogalmazott, minden szükséges segítségre ígéretet téve az észak-macedón kormánynak.

Felidézte azt is, hogy az elmúlt időszakban 2400 magyar rendőr szolgált Észak-Macedónia déli határán, 17 ezer jogellenes határátlépést megakadályozva. Ez magyarázza azt is, hogy Magyarország készen áll a pénzügyi együttműködésre, és úgy tekint az Észak-Macedóniának nyújtott hitelre - amennyiben erre Szkopjénak szüksége van -, mint egyfajta beruházásra Magyarország biztonságába - közölte, felajánlva a gazdasági együttműködést is.

Hrisztijan Mickoszki: a jó partnerkapcsolatok és elképzelések eredményeket hoznak

Magyarország jó példája annak, hogy az erős kétoldalú kapcsolatok és elképzelések konkrét eredményeket hozhatnak - hangsúlyozta Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök pénteken Ohridban az északmacedón-magyar kormányzati csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a látogatás a bizonyítéka a két ország közötti baráti kapcsolatoknak és az együttműködésnek, amely "minden nappal egyre mélyebbé válik". "Ez a kapcsolat azt is bizonyítja, hogy a távolság ellenére a közös értékek és a közös víziók kulcsfontosságúak az erős kapcsolatok kiépítéséhez" - húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki rámutatott, hogy Magyarország mindig támogatta Észak-Macedóniát, a legnehezebb időszakban is és az európai integráció terén is. "Magyarország például az első országok között ismerte el a macedónok függetlenség iránti vágyát, és a leghatározottabban állt ki az Európai Unió bővítése mellett, így Észak-Macedónia csatlakozása mellett is. Osztjuk azt a magyar elképzelést is, amely szerint a Balkánnak egységesnek kell lennie, ahol a térség minden országa egyben az európai család tagja is" - magyarázta. Ez az elképzelés a miniszterelnök szerint kulcsfontosságú az egész Balkán stabilitása számára. "Hiszem, hogy Magyarország és más szövetségeseink támogatásával a Balkán elfoglalhatja a neki járó helyet az Európai Unióban" - hangoztatta.

"Jó, hogy vannak barátaink az Európai Unión belül, és egyik ilyen jó barátunk Orbán Viktor magyar miniszterelnök" - szögezte le az északmacedón miniszterelnök.

Sajnálatának adott hangot viszont amiatt, hogy az Európai Unió már nem együtt kezeli Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási folyamatát, és Albánia előre tud lépni, míg Észak-Macedónia nem. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem szabad elveszíteni a reményt, és nem szabad csalódottnak lenni, noha "csalódásra volt számos ok az utóbbi évtizedekben". Úgy vélte, ismét a kétoldalú kapcsolatokon múlt az integráció menete, nem pedig azon, hogy az ország teljesítette-e a vele szemben támasztott feltételeket. Hozzátette, hogy a döntés nem felel meg mindenkinek, csak az ellenzéknek, valamint Észak-Macedónia keleti szomszédjának, azaz Bulgáriának. A döntés nem tisztességes, és rossz üzenetet közvetít az északmacedónok számára - tette hozzá. Mint mondta, Szkopje folytatja a munkát, és reményének adott hangot, hogy a jövőben nem a kétoldalú kapcsolatok alapján ítélik meg az országot, hanem az úgynevezett koppenhágai kritériumok teljesítése alapján. "Folytatjuk a kemény munkát, és azon fogunk dolgozni, hogy itthon megoldjuk a problémákat, amelyek többrétegűek, és az előző kormány hagyta őket ránk" - húzta alá.

Hrisztijan Mickoszki egyben sok sikert kívánt az albán kormánynak a csatlakozási folyamat során. "Azt kívánom nekik, hogy fejezzék be gyorsan a csatlakozási tárgyalásokat, és váljanak az Európai Unió tagjaivá. Remélem, hogy egy napon mi is tagjai lehetünk annak a családnak" - fogalmazott.

Mickoszki arról is beszélt, hogy Orbán Viktorral a négyszemközti találkozóján számos témáról volt szó, amely a kétoldalú kapcsolatokat, de a térségbeli viszonyokat is érintették. "Osztjuk a térség stabilitására és gazdasági fejlődésére vonatkozó elképzeléseket, és beszéltünk azokról a konkrét projektekről is, amelyek a közösségeink és a vállalataink fejlesztéséhez vezetnek majd, például azokról az infrastrukturális projektekről, amelyek összekötik a Balkánt Magyarországgal, és amelyek nagyon fontosak az egész térség energiabiztonsága és gazdasági fejlődése szempontjából" - magyarázta. Az északmacedón miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar és az északmacedón kormányzati csúcs hozzá fog járulni ahhoz, hogy még erősebb partnerkapcsolatot építsen ki a két fél, és új lehetőségeket nyit az együttműködésre.