eur:
400.7
usd:
364.86
bux:
73824.92
2024. október 8. kedd Koppány
Nyitókép: Facebook/UNHCR Magyarország

Ausztriának erőddé kell válnia: nemet mond a német határról visszafordított menekültek befogadására

Németország lezárja a határait a menekültek előtt, és visszafordítja őket, de Ausztria sem kér belőlük: az osztrák belügyminiszter utasította a rendőrség parancsnokát, hogy tagadják meg a visszafordított emberek beengedését.

Az illegális menekültek kitoloncolásával kapcsolatos, a német parlamenti pártok közötti egyre élesebb vita immár Németország és Ausztria viszonyát is megterheli. A konzervatív ellenzéki CDU/CSU és a CDU elnöke, Friedrich Merz állt élére azoknak a követeléseknek, hogy az elutasított menedékkérőket a határról azonnal hatállyal toloncolják vissza a származási országba.

Hétfőn ugyanakkor Nancy Faeser belügyminiszter jelentette be, hogy átmenetileg kiterjesztik az ellenőrzést az ország minden határára, így a német–osztrák határra, és a miniszter utalt arra, hogy ez az illegális menekülteknek abba az országba történő visszafordítását jelentené, ahonnan Németországba igyekezett bejutni. A miniszter az illegális migráció vsszaszorításával és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárításával iindokolta ezt. Szavai szerint amíg az új közös európai menekültügyi rendszerrel nem sikerül megvalósítani az EU külső határainak erős védelmét, országának saját határain kell erősítenie az ellenőrzéseket.

A miniszter bejelkentésére rögtön reagált osztrák kollégája, Gerhard Karner osztrák néppárti (ÖVP) belügyminiszter, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FA) nyilatkozva kijelentette, hogy országa nem hajlandó befogadni egyetlen, a német hatóságok által visszafordított személyt sem.

"Ezzel kapcsolatban nincs mozgástér" – fogalmazott a konzervatív osztrák politikus, utalva többi között a jelenlegi uniós "dublini" szabályozásra, amely szerint a befogadással vagy a kitoloncolással kapcsolatos eljárást annak az uniós országnak kell lebonyolítania, amelybe az adott migráns először érkezett. Kiutasításra pedig csakis annak az országnak az engedélyezésével kerülhet sor, ahol az eljárást lefolytatták.

Karner közölte, hogy

utasította az osztrák szövetségi rendőrség parancsnokát mindazon menekültek beengedésének megtagadására, akiket a német hatóságok visszafordítottak.

"Ausztria nem hajlandó befogadásukra" – hangsúlyozta az osztrák belügyminiszter.

A tekintélyes német lap a határozott osztrák elutasítással kapcsolatban úgy értékelt, hogy a Karl Nehammer vezette ÖVP-nek minden oka megvan a "hajthatatlanságra". Ausztriában ugyanis szeptember 29-én parlamenti választásokat rendeznek, és a legnagyobb támogatottsággal a német AfD-hez hasonlóan az illegális menekültek befogadását határozottan elutasító Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rendelkezik. A kancellár pártja néhány százalékponttal lemaradva a második helyen áll, és csupán csekély fölénynel előzi meg az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ).

A migráció, illetve ettől elválaszthatatlanul is a biztonság megszilárdítása Ausztriában is a kampány legfőbb témája. Az FPÖ ennek kapcsán rendkívül szigorú intézkedéseket sürget, és a biztonság megerősítését hangsúlyozva hirdeti, hogy

Ausztriának egyfajta "erőddé" kell válnia.

Német részről egyelőre nem reagáltak az osztrák elutasításra. A Berliner Zeitung tudósítása szerint a tervezett intézkedések bejelentésekor a német belügyminiszter elismerte, hogy az általa ismertetett "új visszafordítási modellről" még nem egyeztetett a a szomszédos országokkal. Nancy Faeser úgy fogalmazott, hogy azt előbb meg akarja vitatni a kormánypártok, az ellenzéki CDU/CSU és a tartományok kedd délutánra tervezett, a migrációval foglalkozó magas szintű találkozóján. Kijelentette, nem tart attól, hogy a tervezett német kitoloncolási "csomag" egyfajta dominóhatást váltana ki a tagországokban. A miniszter szerint indítványa összhangban van az európai joggal.

Címlapról ajánljuk

Amerika egy hónap múlva választ: országosan Kamala Harris vezet, de Donald Trumpé a fontosabb részsiker

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint idén is hatalmas jelentősége lehet a nyolc úgynevezett csatatérállamnak, mivel hibahatáron belül vezet a demokrata vagy épp a republikánus elnökjelölt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.08. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×