eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Közös látogatást tesz Kijevben a brit és az amerikai külügyminiszter

Közösen látogat Kijevbe a héten David Lammy brit és Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Az Oroszországnak szállított iráni rakéták miatt London, Párizs és Berlin azonnali hatályú szankciókat jelentett be Teherán ellen.

Blinken kedden tárgyalt Londonban Lammyval, és kijevi látogatásuk hírét a brit külügyi tárca vezetője jelentette be a találkozó utáni közös sajtóértekezletükön. David Lammy szerint kettejük kijevi látogatása is demonstrálja, hogy London és Washington milyen elkötelezetten támogatja Ukrajnát.

Antony Blinken a londoni külügyminisztériumban tartott tájékoztatón elmondta: Washington értesülései szerint Oroszország rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat kapott Irántól, és ezeket a fegyvereket a következő hetekben valószínűleg beveti ukrajnai célpontok ellen.

Az amerikai külügyminiszter szerint az orosz kezelőszemélyzeteket Iránban képezték ki e rakétarendszerek használatára.

Oroszországnak jelenleg is számos rakétatípusa van, de a rövid hatótávolságú iráni rakéták lehetővé teszik számára, hogy meglévő rakétáival a frontvonaltól távolabbi célpontokra mérjen csapásokat - mondta Blinken. Hozzátette: az Egyesült Álamok nyilvánosan és bizalmas csatornákon keresztül is figyelmeztette Iránt, hogy a rakéták szállítása Oroszországnak az ukrajnai konfliktus "drámai mértékű eszkalációját" jelenti. Blinken szerint mindemellett Európa biztonságát is veszélyeztetik az Oroszországnak szállított iráni rakéták.

Az amerikai külügyminiszter szerint ráadásul kétirányú együttműködésről van szó, Oroszország ugyanis olyan technológiákat oszt meg Iránnal, amelyekre a teheráni rezsim tart igényt. Antony Blinken szerint ez a technológiacsere nukleáris és űrtechnológiai területekre is kiterjed. Blinken elmondta: az Egyesült Államok az utóbbi napokban megosztotta az erről szóló hírszerzési értesüléseket szövetségeseivel, és együttműködik velük annak érdekében, hogy Teherán e magatartásának "komoly gazdasági következményei legyenek". Hangsúlyozta, hogy

Washington igen rövid időn belül új szankciókat jelent be Irán ellen, és szövetségeseitől is hasonló lépéseket vár.

Az első ilyen szankciót a brit, a német és a francia kormány már kedden bejelentette. A londoni, a berlini és a párizsi külügyminisztérium egyidejűleg kiadott tájékoztatása szerint a három ország azonnali hatállyal törli az Iránnal fennálló kétoldalú légiközlekedési megállapodásait, és külön szankciókat dolgoz ki az iráni nemzeti légitársaság, az Iran Air ellen.

Az Iran Air eddig kétnaponta közvetlen járatokat üzemeltetett Teherán és London között. A három ország felszólította Iránt, hogy ne támogassa tovább Oroszország Ukrajna elleni háborúját és ne adjon át ballisztikus rakétákat Moszkvának. A keddi londoni sajtótájékoztatón Antony Blinken elmondta: a Kína által nyújtott támogatás a másik olyan tényező, amely lehetővé teszi Oroszország számára az ukrajnai háború folytatását.

Az amerikai külügyi tárca vezetője szerint Kína az Oroszország által importált szerszámgépek és mikroelektronikai részegységek legnagyobb szállítója, és mindez hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország működésben tudja tartani hadiiparát. Hozzátette ugyanakkor:

Washington és London egyaránt keresi azokat a területeket, amelyeken stratégiai fontosságú együttműködés folytatható Kínával.

Arra a kérdésre, hogy a nyugati szövetségesek a jelenlegi állásponttól eltérően hajlandók-e megengedni Ukrajnának a nyugati fegyverek bevetését oroszországi területeken lévő célpontok ellen, Blinken csak annyit mondott: a brit külügyminiszterrel együtt "figyelmesen meghallgatják" Kijevben az ukrán vezetők álláspontját ebben a kérdésben, és erről jelentést tesznek Sir Keir Starmer brit miniszterelnöknek, illetve Joe Biden amerikai elnöknek, mielőtt a két vezető pénteken Washingtonban találkozik egymással.

David Lammy, a brit külügyi tárca vezetője ugyanerre a kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "igencsak helytelen" lenne műveleti részletekről a sajtótájékoztató nyilvános fórumán nyilatkozni, mivel ebből kizárólag Vlagyimir Putyin orosz elnök húzna hasznot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×