eur:
414.82
usd:
400.56
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola
A 2023. február 3-i képen Joe Biden demokrata párti amerikai elnök (b) és Kamala Harris alelnök a Demokrata Nemzeti Bizottság téli találkozóján vesz részt Philadelphiában. Biden 2024. július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és támogatja Harris indulását Donald Trump előző elnökkel és republikánus elnökjelölttel szemben. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Szakértő: a Joe Biden miatt elmenekült szavazók visszatérnek Kamala Harris hívására

Politikai értékeinek változatlanságát hangsúlyozta Kamala Harris első elnökjelölti interjújában. Az InfoRádió Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzorát kérdezte a választási kampányról.

Javában tart az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztási kampány és a közvélemény-kutatások már Kamala Harris hibahatárt meghaladó, 4 százalékpontos előnyét mérik. Magyarics Tamás külpolitikai szakértőt, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta, hogy elsősorban Joe Biden visszalépése hozta fel a versenyben a demokratákat. Joe Bidennel szemben meglehetősen sok ellenszenv halmozódott föl a párton belül, illetve sokan úgy gondolták, hogy teljesen esélytelen a győzelemre. És nemcsak ők, hanem a lakosság körülbelül 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Biden túlságosan öreg, és nemcsak fizikailag, hanem szellemileg sem alkalmas arra, hogy újabb négy évet a Fehér Házban töltsön elnökként. Feltehetően ezek az emberek voltak azok, legalábbis egy részük, akik most Kamala Harris mögé beálltak – mondta.

"Harrisnek nagyon nehéz ilyen szempontból a helyzete, mert egyrészt képviselnie kell a Biden-kormányzat nem túlságosan népszerű politikáit, másrészt viszont sokan úgy gondolják, hogy ő frissességet hoz és hozott a Demokrata Párt kampányába. Úgy vélik, hogy ő új lendületet adhat nemcsak a Demokrata Pártnak, hanem az Egyesült Államoknak is" – mutatott rá.

A támogatói csoportokról készült felmérések szerint a nők 58 százaléka Harris mögött áll, 37 százaléka Trump mögött. A férfiak esetében szinte pontosan fordítva van, ott 57 százalék Trump támogatottsága és 39 Harrisé. Emellett az afroamerikaiak közül többen állhattak be Kamala Harris mögé, mint amennyien Joe Bident támogatták – körükben Biden idejében Trumpnak mintegy 80 százalékos támogatottsága volt. Magyarics Tamás hozzátette: a latinó szavazók ugyancsak elég nagy számban pártoltak el Bidentől és mentek át Trumphoz, de most úgy tűnik, közülük is többen visszatértek a demokrata táborba.

"Donald Trump a férfiaknál 57 százalékon áll, de ezen a csoporton belül is a fehér férfiaknál körülbelül 61-70 százalékos a támogatottsága. Nagyon erős a Középnyugaton, azokban az államokban, amelyek úgy gondolják, hogy a demokraták, illetve a keleti és a nyugati parti elit lenézi őket; itt erősen hat Donald Trump úgynevezett elitellenessége. Többek között ez az egyik olyan platform, ami Robert Kennedyvel közös táborba hozta őket. Trumpnak a fehér munkások körében is elég erős a támogatottsága, ami sokat hozhat a választásoknál, elsősorban olyan államokban, mint mondjuk Michigan, Pennsylvania. Ezeken a helyeken erős a hagyományos ipar – azt ígérte Donald Trump az Agenda 47 elnevezésű programjában, hogy visszahoz munkahelyeket, az Egyesült Államokat újra ipari nagyhatalommá teszi. Ezen kívül pedig természetesen népszerű azoknak a körében, elsősorban délen, akik ugyancsak elégedetlenek a Demokrata Párt woke-ideológiájával, illetve annak meglehetősen erőszakos terjesztésével" – sorolta Magyarics Tamás.

Robert Kennedynek a volt elnök javára történő visszalépéséről az ELTE professor emeritusa azt mondta, a felmérések szerint jelenleg túl sokat nem jelent a versenyben, és vita folyik arról, hogy egyáltalán hoz-e majd valamit. Ez elsősorban az úgynevezett csatatér államokban lesz érdekes. A 2016-os és a 2020-as választásokból kiindulva akár pár ezer, vagy akár tízezer szavazat is döntő lehet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×