A hidegháború óta nem látott méretű fogolycsere zajlott le a napokban Oroszország és a nyugati államok között. A foglyok átadásában a török hírszerzés segített közvetíteni, és az ankarai reptéren cserélték ki őket. Recep Tayyip Erdogan török elnök közleménye szerint tíz ember került Oroszországba, tizenhárom Németországba és további három az Egyesült Államokba.

Kaiser Ferenc az InfoRádióban elmondta: a fogolycsere régóta előkészítés alatt állt, és egyes források szerint eredetileg – a nyugati államok kezdeményezésére – a megállapodás része volt Alekszej Navalnij szabadon engedése is, aki februárban hunyt el egy oroszországi börtönben. Az orosz ellenzéki politikus halálát követően azonban megrekedtek a tárgyalások a felek között, ami a szakértő szerint elsősorban Németország ellenkezésével, illetve akadályozó magatartásával magyarázható.

Az oroszok az elmúlt években visszatérően Vadim Kraszikov szabadon engedését követelték a nyugati országoktól. Ő az az orosz bérgyilkos, akit 2021-ben egy grúz-csecsen fegyveres parancsnok nyílt utcán való megölése miatt elítéltek Németországban. Az egyetemi docens hozzátette:

Vlagyimir Putyin vélhetően a hűsége és a megbízhatósága miatt ragaszkodott a bérgyilkoshoz, ezért prioritás volt számára az ő kiszabadítása,

és a mostani fogolycsere keretében ez meg is valósult.

Németország nagyon sokáig ellenállt, és elutasított minden olyan felvetést, amely Vadim Kraszikov szabadon engedését érintette. Kaiser Ferenc szerint valószínűleg azért engedtek a nyomásnak a németek, mert Fehéroroszország ígéretet tett Rico Krieger elengedésére, akit korábban halálra ítéltek, de Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nemrég kegyelmet adott neki. Krieger a német vöröskereszt segítője volt, és akkor kapták el Fehéroroszországban, amikor állítólag robbanószerkezetet helyezett az egyik helyi vasúti pályára. A biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: ezeket a híreket, közleményeket fenntartásokkal kell kezelni, mert a fehérorosz vezetés gyakorlatilag bárkit bármivel megvádolhat, és „bármit be tud vallatni az áldozatokkal”.

It was the largest prisoner swap since the Cold War. Our report from Moscow for @BBCNews Camera @AntonChicherov Producer @BenTavener @LizaShuvalova pic.twitter.com/PlQIa4eM8v

— Steve Rosenberg (@BBCSteveR) August 1, 2024

A németek heves ellenállása Rico Krieger elengedésének hírére megtört, és végül a török titkosszolgálat közvetítésével megvalósulhatott a nagy fogolycsere Oroszország, Fehéroroszország és a nyugati államok között.

A Nyugat Ukrajna megtámadása után minimalizálta az együttműködést és a kommunikációt Moszkvával, ezért Kaiser Ferenc egyetért azzal a megállapítással, hogy a mostani fogolycsere inkább Oroszországnak állt az érdekében, mert

így felmutathatja, hogy tárgyalóképes partner.

Ugyanakkor az egyetemi docens szerint ettől „még nem lett népszerű” Oroszország a nyugati államok körében. Mint fogalmazott, Oroszország és Fehéroroszország „úgy lépett fel ebben a helyzetben, mint két terrorszervezet”. Ezt azzal indokolta, hogy Moszkva a tárgyalások során többek között bérgyilkosokat, köztörvényes bűnözőket és kémeket kért vissza, míg cserébe az esetek többségében „nem nagy súlyú vagy egyenesen kreált bűncselekményekkel vádolt” nyugati emberek szabadon engedését ígérte.

Az oroszok a tárgyalássorozat végén végül elengedték Evan Gershkovich-ot, a The Wall Street Journal bebörtönzött újságíróját, akit kémkedéssel vádoltak, és tizenhat évre elítélték, mert kérdéseket mert feltenni munkája során. Ugyancsak hazatérhetett az Egyesült Államokba Paul Whelan tengerészgyalogos, aki Kaiser Ferenc megfogalmazása szerint „állítólag egy futóbolond, és imádott orosz katonákkal fényképezkedni”. Jelzésértékű, hogy az amerikai haderő is megszakított vele minden kapcsolatot.

Az egyetemi docens elmondta: Oroszország „szinte bármit el tud adni sikerként”, így valószínűleg most sem lesz ez másként. Amerikai részről pedig Joe Biden még lehetséges elnökjelöltként, a kampány részeként ígérte meg, hogy hazahozatja az Oroszországban raboskodó honfitársait, ezzel „fényezve a saját történelmét”. Kaiser Ferenc hozzátette: mindkét fél sikerként tudja kommunikálni a fogolycserét, ettől azonban még nem következik be érdemi pozitív változás az orosz–amerikai, illetve az orosz–nyugati stratégiai szintű kapcsolatokban.

(A nyitóképen: Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök fogadja Evan Gershkovich-ot, a The Wall Street Journal újságíróját az Andrews légitámaszponton 2024. augusztus elsején. A hidegháború óta a legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal: hét országból összesen 26 embert adtak át egymásnak a felek az ankarai Esenboga repülőtéren.)