Infostart.hu
eur:
391.35
usd:
340.32
bux:
120787.85
2026. március 16. hétfő Henrietta
2024. február 20-án a Los Angelesi- Repülőtéren készített kép Joe Biden ameirkai elnökről. Biden július 21-én bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Mi következhet Joe Biden visszalépése után?

Joe Biden vasárnap bejelentette, hogy nem indul Donald Trump ellen a választáson. A „hogyan továbbról” Magyarics Tamás és Fekete Rajmund Amerika-szakértők beszéltek nemrégiben az InfoRádióban.

Joe Biden visszalépésével az elnökjelölő konvenció úgymond nyitott konvenció lesz augusztus közepén – fogalmazott Magyarics Tamás Amerika-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Ebben az esetben a demokrata országos bizottság jelöl ki új elnökjelöltet – tette hozzá. A bizottságban minden tagállam demokrata pártszervezetének két vezetője, plusz még kétszáz másik ember foglal helyet, nagyjából négy-ötszáz emberről van szó, és ők bárkit kijelölhetnek. Ennek a hátulütője az, hogy ezt nagyjából szeptember közepéig kellene megvalósítani, ugyanis vannak olyan államok, amelyek már a választások előtt több mint 45 nappal kiküldik a szavazólapokat – magyarázta.

„De hogy még egy csavart vigyünk a dologba – folytatta a szakértő –, van még egy újabb lehetőség, legalábbis ezt vetette föl James Clyburn, aki a harmadik számú a képviselőházi demokrata hierarchiában, nagyon befolyásos, fekete politikus, és aki Joe Biden elnökségét nagymértékben elősegítette 2020-ban.

Clyburn azt mondta, még azt is el tudja képzelni, ha Biden most visszalép, akkor augusztus közepéig mini-előválasztásokat tartanak, hogy demokratikus színezetet adjanak a dolognak, amiben természetesen szabad lenne a gazda, mindenki, aki akar, indulhatna. Megint csak Harris óriási előnnyel indulna ebben az esetben, neki megvan az infrastruktúrája, Biden és Harris kapott kampányra pénzt nagy donoroktól, a többieknek meg gyakorlatilag nulláról kellene kezdeni. Mi itt dobálózunk a nevekkel, de Magyarországon többen ismerik ezeket a neveket, mint Amerika 90 százalékában bárki a saját államukon kívül. Nekik egy országos kampányt fölépíteni három-négy hét alatt abszolút kizárt, ez is egy elvi lehetőség lenne, demokratikus lenne, de nem lehet technikailag megcsinálni.”

Fekete Rajmund, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének tudományos munkatársa szerint a demokraták nemzeti konvencióján még bármi előfordulhat. A hét közepén az InforRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy mostanában egyre inkább Kamala Harris alelnök nevét említik mint lehetséges utód, és őt eleve erre szánták négy évvel ezelőtt, csakhogy annyira rossz teljesítményt nyújtott alelnökként, hogy az építése helyett inkább a nyilvánosság elől is eltüntették a ciklus első évének a közepétől.

Fekete Rajmund szerint esélyesebb jelölt lehet Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, aki fiatal, 50 éves, és a demokratáknak mind a progresszív, mind a konzervatívabb, klasszikus szárnyához is kötődik. Rajta kívül rendre felbukkan Michelle Obama neve, de Barack Obama felesége mindig elutasítja ezeket a pletykákat. "Ismerve Michelle Obama hozzáállását és testtartását a politikához, én ezt elhiszem neki" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, recseg-ropog Trump katonai koalíciója - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×