eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a párt brüsszeli eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
Nyitókép: Geert Vanden Wijngaert

Németországot megosztotta Ursula von der Leyen újraválasztása

Még a kormánykoalíció pártjai is eltérően szavaztak a német politikusról az Európai Parlamentben, de például a Zöldek váratlanul meggondolták magukat.

Az egymást követő Merkel-kormányokban előbb családügyi, később munka- és szociális ügyi, majd védelmi miniszterként "szürke eminenciásnak" tartották Ursula von der Leyent. Nem volt különösebben népszerű, de tisztelték őt, és Angela Merkel egyik legközelebbi munkatársának tartották. Pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindvégig mellette volt az Európai Bizottság elnökeként, és már előzetesen jelezte, hogy támogatja újraválasztását. Fenntartásokkal ugyan de kiállt mellette a jelenlegi legnagyobb kormánypárt a szociáldemokrata SPD is. A két kisebbik koalíciós párt, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP azonban elégedetlen volt elnöki munkájával.

Ursula von der Leyent Strasbourgban újabb öt évre választották meg az Európai Bizottság elnökének. A titkos szavazáson a konzervatív német politikus 401 igen szavazatot szerzett, 284-en nemmel szavaztak, 15-en tartózkodtak. Újraválasztásához a 720 tagú testület abszolút többségére, vagyis legkevesebb 361 képviselő szavazatára volt szükség.

Az első német visszhangok tükrözték a szavazás előtti hangulatot. Az egyetlen kivételt a Zöldek Pártjának a kiállása jelentette. Mindezt a párt vezető politikusa, egyben az ország külügyminisztere, Annalena Baerbock azzal foglalta össze, hogy Ursula von der Leyen újraválasztása "jó hír Európának". A zöldek korábban nem titkolták, hogy elégedetlenek voltak a bizottsági elnök környezetvédelmi politikájával, képviselőik azonban szinte egy csapásra változtattak korábbi álláspontjukon, és az "újrázás" mellett szavaztak.

Annalena Baerbock az X platformon közzétett állásfoglalásában a módosulást nem indokolta, elemzők szerint azonban az elsősorban külügyminiszteri, nem pedig környezetvédelmi elkötetezettségét tükrözte. "A mostani viharos időkben az Európai Bizottság élén egy erős kezű, teljes szívvel elkötelezett európai politikusra és közös cselekvésre van szükség" – üzente a miniszter.

Hasonlóan fogalmazott a párt másik vezető politikusa, a gazdasági tárca élén álló Robert Habeck alkancellár is, aki úgy értékelte, hogy Von der Leyen újraválasztása a stabilitásra, az egységre való törekvést jelezte.

A párt egyik, az európai ügyekkel foglalkozó politikusa a zöldek álláspontjának megváltoztatását azzal indokolta, hogy a kampány során Ursula von der Leyen erősen elkötelezte magát az európai zöld megállapodás, a Green Deal, illetve a klímavédelem erősítése mellett.

Nem támogatta a bizottsági elnök újabb ötéves mandátumát a liberális FDP.

A szabad demokraták már korábban jelezték, hogy elégedetlenek a hivatalban lévő elnök környezetvédelmi politikájával. Ennek ellenére a párt európai parlamenti frakciójának vezetője, Marie-Agnes Strack Zimmermann "sok szerencsét" kívánt az újraválasztott bizottsági elnöknek.

A szociáldemokrata kancellár ugyancsak jókívánságait fejezte ki Von der Leyennek. Olaf Scholz szerint a bizottsági elnök újraválasztása annak jele volt, hogy – mint fogalmazott – "képesek vagyunk közösen fellépni az Európai Unióban, különösen nehéz időkben".

Katarina Barley, az Európai Bizottság szociáldemokrata alelnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyennek "teljesítenie kell".

Ugyancsak az X platform közölte a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber állásfoglalását. Ebben a kisebbik konzervatív párt, a CSU politikusa azt hangsúlyozta, hogy Európa békéje, szabadsága és jóléte van veszélyben. Ezért van szükség arra, hogy az Európai Unió legfontosabb hivatalának élén élén egy olyan erős személyiség álljon, mint Ursula von der Leyen.

A CDU elnöke, Friedrich Merz arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának most mindenekelőtt a biztonságot garantálására és a jólét erősítésére kell helyezni a hangsúlyt. A pártelnök a legfontosabb feladatok között említette a tartós növekedéshez szükséges keretfeltételek megteremtését is.

A radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt már korábban jelezte, hogy a párt

a leghatározottabban elutasítja Ursula von der Leyen újraválasztását.

Ursula von der Leyen megválasztását követően köszönetet mondott azon frakcióknak, amelyek a választás előtt támogatásukról biztosították. Így saját csoportja, az Európai Néppárt mellett az Újítsuk meg Európát (Renew Europe), a szociáldemokraták (S&D), valamint a támogatást röviddel a szavazás előtt bejelentő Zöldeknek is köszönetét fejezte ki.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×