Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Project 1135, Krivak osztályú rakétás fregatt. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Elég volt a dróntámadásokból: az orosz haditengerészet kivonult a Krím-félszigetről

Az ukrán haditengerészet szóvivője jelentette be, hogy az utolsó orosz járőrhajó is elhagyta az Ukrajnához közeli vizeket.

Az ukrán haditengerészet szóvivője, Dmitro Pletencsuk a Facebookon azt írta: "Az orosz fekete-tengeri flotta utolsó járőrhajója is elhagyta a Krím-félszigetünket. Emlékezzenek erre a napra."

A szóvivőt idéző Kyiv Independent arról számolt be, hogy a Szevasztopolból utolsóként távozó egység egy Project 1135 típusú járőrhajó volt. Ez nem azonos azokkal a rakétahordozókkal, amelyek korábban az ukrán területeket támadtak – írja az angol nyelvű kijevi portál.

A háború kitörése után az ukránok rakéta- és dróncsapások sorát zúdították az orosz fekete-tengeri flottára.

Kijevi állítások szerint az orosz hajóhad legalább harmadát elsüllyesztették vagy súlyosan megrongálták. A legérzékenyebb veszteséget az oroszok a Moszkva rakétás cirkáló elvesztésekor szenvedték el a Fekete-tengeren.

A sikeres ukrán támadások arra kényszerítették az oroszokat, hogy a hadiflottájuk nagy részét átcsoportosítsák a Krím-félszigetről a Fekete-tenger keleti partvidékén lévő Novorosszijszkba.

"Az orosz haditengerészet befolyási övezete a Fekete-tengeren jelentősen csökkent, és ezt az egész világ láthatja" – nyilatkozta a Kyiv Independentnek a hónap elején Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×