Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 21. szombat Eleonóra
Nyitókép: Pixabay

Lengyelország átvette a V4 csoport elnöki tisztségét

A lengyel elnökség energetikai és közlekedési infrastruktúrában történő együttműködést és hatékonyabb határvédelmet szorgalmaz.

Lengyelország hétfőtől egy évre átvette a visegrádi országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, V4) csoportjának soros elnökségét.

A varsói külügyminisztérium hétfői közleményében azt írta, hogy a lengyel elnökség a visegrádi országokra az energetikai és közlekedési infrastruktúrában történő együttműködésnek, valamint az európai intézmények schengeni határvédelembe való intenzívebb bevonásának az eszközeként tekint.

Az elnökség három alappillérre épül: az első az állampolgárok biztonságára összpontosít, különös figyelemmel a belügyek, a kiberbűnözés, valamint a rendőrségi feladatok terén megvalósítandó együttműködésre. A második alappillérnek az összeköttetést (konnektivitás) nevezték, amely a tervek szerint tovább erősíti a csoport államai között kiépült infrastruktúrát. Harmadik alappillérként azoknak a lehetőségeknek a kihasználását említették, amelyek az együttműködés "dinamikáját erősíthetik".

A külügyminisztérium hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott segítség fontosságát az egyéves lengyel elnökségi időszakban.

Az elnökségre készülve június 26-án V4-es kiállítás nyílt a szejm (parlamenti alsóház) főcsarnokában, amely a szervezők elgondolása szerint a régió nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyedi potenciálját igyekszik bemutatni.

A visegrádi csoport 1991. február 15-én alakult meg az akkori Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország között. Szlovákia önállósulása után négytagúra bővült. 2004-ben mind a négy ország az Európai Unió tagja lett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

A kínai gazdasági modell évtizedeken át az ingatlanpiacra és az önkormányzati finanszírozásra épülő, hitellel fűtött növekedési körre támaszkodott, amelyet a központi szabályozás szigorítása tört meg az elmúlt években. A korrekció nem vált rendszerszintű pénzügyi összeomlássá, de világossá tette, hogy Peking nem kíván visszatérni az ingatlanvezérelt pályára. A hangsúly most a gazdasági szerkezetváltáson van: a megtakarítások újraelosztásán, az iparpolitika erősítésén és a teljes értéklánc megtartásán, miközben az exportrekordok és a jüan árfolyama mögött is tudatos állami irányítás húzódik meg. A kérdés az, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelés és a vállalati profitabilitás hogyan fordítható át szélesebb lakossági jólétre és tartós belső keresletre – többek között erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Rimányi Áron, magyar-amerikai pénzügyi szakember, korábbi tanácsadó, aki a rangos Schwarzman Scholars első magyar ösztöndíjasaként tanult Kínában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×