eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Az AfD is érdeklődik a leendő új EP-frakció iránt

A vasárnapi bécsi bejelentésre máris reagáltak a kampányoló osztrák pártok, de élénk érdeklődést váltott ki Németországban is.

Az osztrák média inkább tényszerű, ugyanakkor kritikus beszámolókat közölt arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Herbert Kickl, az ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt elnöke és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az ANO párt vezetője egy új európai parlamenti frakció létrehozásának tervét jelentette be.

Az ORF tudósításában azt emelte ki, hogy az új együttműködésben megállapodó pártok országaikban egyaránt győzelmet arattak a júniusi 9-i európai parlamenti választásokon. A három érintett pártvezető egyaránt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "hazafias szövetségüknek" hamarosan több tagja lesz. Az osztrák sajtó kiemelte, hogy a szabadságpárti elnök, Kickl a szövetség startját "rakétaindításhoz" hasonlította. Idézték Orbán Viktort is, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a csoport hamarosan "a legerősebb politikai egyesülés" lesz az európai politikában. Az aláírt "hazafias kiáltványt" ismertetve pedig az országok szuverenitásának védelmét, az illegális migráció elleni harcot és a "zöld megállapodás" felülvizsgálatát emelték ki, utalva arra, hogy az európai klímavédelmi politika veszélyezteti az európai gazdaság versenyképességét.

A bécsi parlament leköszönő elnöke, Wolfgang Sobotka Herbert Kicklt bírálta, azt állítva, hogy az FPÖ politikáját taktikai megfontolások diktálják. Werner Kogler alkancellár, a koalíciós partner Zöld Párt elnöke azzal vádolta a szabadságpárti elnököt, hogy "Ausztriát Orbanisztánná akarja tenni", az ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke, Andreas Babler szerint a hét végén Bécsben bemutatott új szövetség jelzi, hogy milyen veszélyt jelent Ausztria számára, ha az FPÖ kormányzati felelősséghez jut. "Kickl Orbánt utánozza, és hozzá hasonlóan egy illiberális demokráciát kíván létrehozni" – hangoztatta a szociáldemokrata politikus.

Ausztriában szeptember 29-én tartják a parlamenti választásokat. Felmérések szerint immár hosszabb ideje a szabadságpárt rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, megelőzve a kormányon lévő konzervatív néppártot és az ellenzéki szociáldemokrata pártot. Karl Nehammer kancellár, az ÖVP elnöke egy interjúban ugyan nem zárta ki egy esetleges koalícó lehetőségét a szabadságpárttal, azt ugyanakkor hozzátette, hogy csakis egy Kickl nélküli FPÖ-vel lépne koalícióra.

A Der Standard című liberális lap a kiáltványból idéz, kiemelve, hogy a három politikus a szuverenitás jegyében szembehelyezkedik egy "állítólagos európai központi állammal, amely a nemzeteket akarja leváltani". A közös nézetek sarkkövét a nemzetek jelentik – írja a lap, utalva arra, hogy a kiáltvány szerint a nemzeteknek kell megvédeniük lakosságukat "a politikai, gazdasági és kulturális fenyegetésekkel szemben".

Az osztrák újságok kiemelik a nyilatkozatból a migráció témakörét, amellyel kapcsolatban a három bécsi aláíró hangsúlyozta a határvédelem fontosságát. Fontosnak nevezték a kulturális identitás megőrzését, hangoztatva, hogy ez összhangban van az európai polgárok túlnyomó többségének akaratával.

A konzervatív Die Presse Herbert Kicklt idézte, aki a hármas szövetség, illetve a kiáltvány megszületésével kapcsolatban "történelmi eseményről" beszélt.

Mindez belépést jelent a szabadság, a béke, a jólét és az értékek korszakába"

– fogalmazott a szabadságpárti vezető, aki szerint most ki kell állni Európa mellett a "Von der Leyenekkel és Macronokkal szemben".

A német média az osztrák állásfoglalásoknál is kritikusabban fogalmazott. A ZDF közszolgálati rádió és televízió szerint a három politikus nem véletlenül választotta a kiáltvány aláírásának vasárnapi időpontját, az ugyanis egy nappal előzte meg Magyarország uniós elnökségének kezdetét. Orbán Viktornak – mint a ZDF utalt rá – július elsejétől elsősorban közvetítenie kell, hidakat kell építenie, és kompromisszumokat kell kötnie a 27 uniós tagállam között.

A ZDF-hez hasonló szellemben fogalmazott a Die Zeit is, és utalt arra, hogy Herbert Kickl pártja jelenleg még az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióhoz tartozik, és nyitott a részvételre az Alternatíva Németországnak (AfD) radikális jobboldali német párt is, amelyet korábban kizártak az ID frakcióból. Alice Weidel, az AfD elnöke hangsúlyozta, hogy pártja nyitott az új képviselőcsoportban való részvételre. "Ez új lehetőségeket kínál más pártokkal való együttműködésre" – fogalmazott az AfD társelnöke.

Az új képviselőcsoport létrehozáshoz az EP-ben legalább 23 képviselőre van szükség, akik a 27 tagállam legalább egynegyedét képviselik, mind osztrák, mind a német média úgy értesült, hogy kiszivárgott értesülések szerint nagy valószínűséggel lesz megfelelő számú jelentkező.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×