Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
322.09
bux:
127042.3
2026. február 24. kedd Mátyás
Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én. A PSD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 2021-es megállapodása alapján a PNL átadta a miniszterelnöki tisztséget a PSD-nek, ezzel új, kétpárti kormány alakul, amelyből kimarad az eddig a nagykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Még mindig huzakodnak a román választási menetrenden

A kormányfő egyeztetni akar a pártokkal az elnökválasztás időpontjáról.

Egyeztetni akar Marcel Ciolacu román kormányfő hétfőn a pártok elnökeivel az elnökválasztás időpontjáról, miután az általa vezetett Szociáldemokrata Pártnak (PSD) nem sikerült megállapodnia arról koalíciós partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL).

Ezt a pénteki kormányülésen jelentette be a miniszterelnök, hozzátéve, hogy pénteken lett volna az utolsó nap, amikor a kabinet megtehette volna a szükséges jogi lépéseket ahhoz, hogy a tavasszal kötött koalíciós megállapodásnak megfelelően szeptember 15-re kiírják az elnökválasztás első fordulóját.

Marcel Ciolacu szerint a politikusok szavahihetősége forog kockán, ha nem tartják be vállalásaikat, a választások időpontjával kapcsolatos civakodás pedig aláássa a koalíciós partnerek közti bizalmat. Hozzátette: a koalíciós kormány munkáját a választási kampány idején sem befolyásolták a politikai feszültségek, mert a "kabinet tagjai megértették, hogy hatalmas felelősségük van az ország stabilitásának biztosításában".

A választások kiírásának időpontjáról szóló kormányhatározatot a liberális belügyminiszternek kellett volna kezdeményeznie, de Catalin Predoiu nem tette meg a pénteki határidő előtt. A szociáldemokrata kormányfő - a kormányválságot elkerülendő - pénteken azt mondta: nem lenne helyes a liberális belügyminiszter leváltása, hiszen neki a "pártja tiltotta meg", hogy a kormányhatározatot előkészítse, inkább konzultációt kezdeményez a többi párttal a választások időpontjáról, mert nem egy koalíció, hanem Románia kormányát vezeti, amelyet nem rendelhet alá pártérdekeknek.

A PSD és a PNL február végén döntött arról, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson közös listát indítanak, és - a nagy pártok számára kedvező magasabb részvétel érdekében - előrehozzák június 9-re a szeptemberben esedékes önkormányzati választásokat is. A PSD azzal a feltétellel fogadta el a választások összevonásáról szóló liberális javaslatot, hogy a koalíció már februárban kijelöli a teljes választási év menetrendjét.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő és Nicolae Ciuca liberális szenátusi elnök ezért februárban azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást szeptember 15-én és 29-én, a parlamenti választásokat pedig december 9-én tartják Romániában.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtöki sajtónyilatkozatában felidézte: eredetileg az is a liberálisok ötlete volt, hogy szeptemberre előrehozzák az elnökválasztást, mivel azt remélték, hogy Klaus Iohannis államfő valamilyen fontos NATO- vagy EU-tisztséget kap, emiatt nem viszi végig decemberben lejáró mandátumát, és akkor Nicolae Ciuca házelnök ideiglenes államfőként léphetett volna be a választási kampányba.

"Annyi változott, hogy Iohannis nem megy el sehova" - magyarázta Kelemen Hunor az elnökválasztás halasztását követelő liberálisok újabb pálfordulását. A szociálliberális kormánykoalíció az elnökválasztás kiírásának halogatásával csak azt erősítette meg, hogy az ígéreteikben nem lehet megbízni - értékelt az RMDSZ elnöke.

Címlapról ajánljuk
Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

Elemző: újabb lépések jöhetnek a keddi alapkamat-csökkentés után

A januári infláció a várakozásoknál is alacsonyabb lett, 2,1 százalékos. Így minden adott ahhoz, hogy a jegybank most csökkentse a kamatot – véli a Portfolio elemzője. Beke Károly beszélt arról is, milyen további kamatcsökkentésekre lehet számítani a gazdasági folyamatok és a közelgő választások fényében.

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×