Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Boszniai muzulmán asszony a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében a közelmúltban azonosított 30 áldozat temetési szertartásán a mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2023. július 11-én, a vérengzés 28. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Fehim Demir

Megrongálták Szarajevóban a magyar és a szlovák nagykövetséget

Péntekre virradóra ismeretlen tettesek összefirkálták Magyarország és Szlovákia szarajevói nagykövetségeinek épületeit, a falakra a srebrenicai népirtás áldozatainak számát rajzolták fel - közölte a Klix.ba boszniai hírportál.

A külképviseletek falaira a 8372-es számot írták fel, ez azoknak a száma, akiket 1995 júliusában Srebrenicából elhurcoltak és kivégeztek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.

A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni.

A nagykövetségek épületeit a Klix.ba feltételezései szerint azért firkálták össze, mert Szlovákia tartózkodott, Magyarország pedig nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Az ENSZ Közgyűlése 84-19 arányban, 68 tartózkodó szavazat mellett fogadta el május 23-án a határozatjavaslatot.

(A nyitóképen: egy boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai áldozatok sírjainál.)

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×