eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Boszniai muzulmán asszony a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetőjében a közelmúltban azonosított 30 áldozat temetési szertartásán a mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban 2023. július 11-én, a vérengzés 28. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Fehim Demir

Megrongálták Szarajevóban a magyar és a szlovák nagykövetséget

Péntekre virradóra ismeretlen tettesek összefirkálták Magyarország és Szlovákia szarajevói nagykövetségeinek épületeit, a falakra a srebrenicai népirtás áldozatainak számát rajzolták fel - közölte a Klix.ba boszniai hírportál.

A külképviseletek falaira a 8372-es számot írták fel, ez azoknak a száma, akiket 1995 júliusában Srebrenicából elhurcoltak és kivégeztek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette.

A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni.

A nagykövetségek épületeit a Klix.ba feltételezései szerint azért firkálták össze, mert Szlovákia tartózkodott, Magyarország pedig nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Az ENSZ Közgyűlése 84-19 arányban, 68 tartózkodó szavazat mellett fogadta el május 23-án a határozatjavaslatot.

(A nyitóképen: egy boszniai muzulmán asszony imádkozik a srebrenicai áldozatok sírjainál.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×