Infostart.hu
eur:
372.12
usd:
338.86
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Facebook/Hungary Helps – Magyarország segít

Marsai Viktor a csádi katonai misszióról: ha nem orvosolják helyben a problémákat, Európa is veszélybe kerülhet

A Magyar Honvédség a haderő- és személyzeti fejlesztések révén eljutott arra a szintre, hogy már a hazától távol, egy nagyon jelentős stratégiai környezetben is el tudjon indítani egy nagyszabású missziót – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója, és arról is beszélt, hogy a nyugati nagyhatalmak múltbéli hibáikból tanulva már megfontoltabban segítik a válságokkal terhelt térségeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének elemzése szerint Magyarország biztonsága Csádban kezdődik. A tanulmány szerzője, Marsai Viktor azt írja, Magyarország csádi szerepvállalása a 2020-as évek, sőt talán az elmúlt évtizedek legfontosabb missziós vállalása lesz a Magyar Honvédség, illetve tágabb kontextusban hazánk részéről. Mint fogalmaz, Magyarország és a honvédség már egy évtizede jelen van a Száhel-övezetben, ezért a tavaly októberben bejelentett csádi szerepvállalás, valamint a párhuzamosan zajló humanitárius és fejlesztési tevékenység „nem a véletlen műve, hanem beleilleszkedik a magyar biztonság- és védelempolitika elmúlt években látott trendjeibe”.

Marsai Viktor az InfoRádióban elmondta: a Száhel-övezet mind Európa, mind pedig Magyarország számára felértékelődött az utóbbi időben. Hozzátette: az afrikai térség Európa „kiskertje”, ugyanis azok a problémák, kihívások, amelyek ott jelentkeznek kisvártatva elérik az európai kontinenst is. Ilyen jelenségnek nevezte az irreguláris migrációt, valamint a terrorcsoportok előretörését is. Az egyetemi oktató szerint

jelen helyzetben Európának és Magyarországnak is hozzá kell járulnia a humanitárius válságokkal terhelt térség stabilitásához.

Megjegyezte: nemcsak Európa figyelme irányul a Száhel-övezetre, az elmúlt években gyakorlatilag „geopolitikai versenyfutás” indult a régióért, ahonnan más nagyhatalmak mellett Oroszország is kiszorítaná az európai szereplőket.

A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint ebben a kontextusban nagyon fontos szerepet tölt be Csád, amely az „egyik utolsó bástya maradt” a régióban a nyugati orientációt illetően. A közép-afrikai ország igyekszik jó kapcsolatot ápolni a nyugati államokkal – különösen Franciaországgal. „Ugyanakkor a franciák erőforrásai sem végtelenek, miközben Csádnak minden segítségre, támogatásra szüksége van. A legtöbb helyi problémát a kiterjedt humanitárius válság idézi elő, ami

elsősorban a szudáni polgárháború következménye, továbbá a Csád-tó medencéjében tevékenykedő terrorcsoportok is veszélyeztetik a lakosságot”

– magyarázta Marsai Viktor.

Mint mondta, a Magyar Honvédség az elmúlt években kezdeményezett haderő- és személyzeti fejlesztései, valamint egyéb programjai révén 2023 környékén jutott el arra a szintre, hogy a hazától távol, egy nagyon jelentős stratégiai környezetben is el tudjon indítani egy nagyszabású missziót. Kiemelte, hogy ez a mostani szerepvállalás eltér az elmúlt évtizedekben tapasztalt koalíciós műveletektől, mivel a szövetségesekkel folyamatosan egyeztetve, de önálló magyar vezetés, tervezés és megvalósítás mellett igyekszik megfelelő védelmet biztosítani a Magyar Honvédség Csádnak.

A Nyugat belátta, hogy nagyobb szerepvállalás kell

Nemcsak katonai támogatásról van szó, ugyanis Marsai Viktor megítélése szerint a Nyugat a nem túl sikeres afganisztáni szövetségesi szerepvállalásból tanulva rájött, hogy a fegyveres konfliktusok sok esetben valamilyen helyi társadalmi vagy gazdasági kihívások, problémák következményeként alakulnak ki. Erre adott válaszként a béketámogató műveletek elősegítésének érdekében jött létre a 3D koncepció (defence, development, diplomacy, magyarul: védelem, fejlesztés, diplomácia). A szakértő elmondása szerint ezek a fő alapelvek a legtöbb, nyugati országok által kezdeményezett misszióban már tetten érhetők. Mint fogalmazott, a nagyhatalmak tanultak a múltban elkövetett hibáikból, és mostanra már igyekeznek átgondoltan és átfogó eszközökkel, műveletekkel megteremteni a biztonsági helyzetet az érintett, válságokkal terhelt térségekben, valamint

a fegyveres konfliktusokat kiváltó okokkal, a problémák lehetséges megoldásaival is foglalkoznak.

Marsai Viktor arról is beszélt, hogy jelenleg Csádban csaknem kétmillió külső és belső menekült sorsa kérdéses, akiknek az ellátása óriási terhet jelent a világ egyik legszegényebb országa számára. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az afrikai ország jelentős mezőgazdasági, bányászati és egyéb kapacitásokkal rendelkezik, a lakosok többsége azonban nem tud élni a lehetőséggel és sokan nem dolgozhatnak, mert a dzsihadista csoportok erőszakkal fellépve megakadályozzák ezt. Szintén nagy problémát jelent, hogy nem állnak rendelkezésre még csak minimális erőforrások sem Csádban arra, hogy fenntartható befektetéseket indíthassanak el a helyiek.

Minden segítség számít

A magyar kormány a Hungary Helps Program keretében állandó irodát nyitott a közép-afrikai ország fővárosában, N’Djamenában, és igyekszik megfelelő, hatékony humanitárius segítséget nyújtani mindazoknak, akik nehéz körülmények között élnek. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint nem lehetnek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy Magyarország fogja megmenteni Csádot, illetve a Száhel-övezetet, de úgy véli, minden apró segítségnek, támogató programnak és anyagi ráfordításnak nagy jelentősége van, mert az „később akár többszörösen is megtérülhet”.

Hozzátette: ha csak néhány száz vagy ezer csádi ember ellátását tudják biztosítani a magyarok az említett kétmillió menekültből, már akkor is „nagy szolgálatot tesznek” az országnak, illetve a régiónak. Marsai Viktor szerint a segítséget és a támogatást érzékelve a helyiek kedvező esetben ráeszmélhetnek, hogy van remény, van holnap, talán rendeződhet a helyzetük, „és nem azon fognak gondolkodni, hogy perspektíva híján vagy csatlakozzanak valamelyik terrorszervezethez, vagy elinduljanak Európa felé”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Jensen Huang, az Nvidia alapítója és hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója lemondott, így a vállalat igazgatóságára nehéz döntések várnak. Dambisa Moyo közgazdász, aki tizenöt éve ül nagy globális vállalatok igazgatóságaiban, öt alapelvet javasol a válság kezelésére. Az igazgatóságnak ragaszkodnia kell a megbízatásához, és a részvényárfolyam mellett minden érintett szempontját mérlegelnie kell. A rövid távú nyomás helyett a vállalat hosszú távú működésére kell összpontosítania. Moyo szerint a legfontosabb a stabilitás, ezért óv a nyilvánosan bejelentett döntések hirtelen visszavonásától, mert az a hitelesség elvesztéséhez vezethet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×