A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a japán gazdasági, infrastrukturális és külügyminiszterrel is tárgyalásokat folytatott, majd arról számolt be, hogy a két állam nukleáris együttműködési megállapodást kötött, amelynek alapja, hogy a felek egyre fokozódó szerepet szánnak az atomenergiának, s bővíteni fogják ezen kapacitásaikat a következő időszakban.

"Ez ugyanis a legbiztonságosabb, legolcsóbb, legkiszámíthatóbb és legkörnyezetbarátabb módja a nagy mennyiségű villamosenergia-előállításnak, (...) amely feltétlen szükséges gazdaságaink növekedéséhez az elkövetkezendő időszakban" - mutatott rá.

Fontos előre lépésnek minősítette, hogy Magyarország és Japán együtt fog működni a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása terén is, aminek az előkészítése már zajlik hazánkban a paksi erőmű már működő reaktorai esetében.

Leszögezte, hogy ez elengedhetetlenül szükséges a versenyképesség fenntartása, illetve Magyarország esetén a rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése szempontjából is.

"Ugyanígy együtt fogunk működni a kis teljesítményű, kis helyigényű nukleáris reaktorok technológiai fejlesztésében. Ez forradalmi változást hozhat a világ energiaiparában" - jelentette ki.

"És ha sikerül véglegesíteni azokat a technológiákat, amelyek nyomán kis helyigényű, kis teljesítményű nukleáris reaktorokat lehet építeni és rákapcsolni a hálózatra, akkor Magyarország mindenféleképpen érdekelt lesz ennek a technológiának az alkalmazásában"

- tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy kétoldalú vízügyi együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek célja, hogy a szektor rendkívül fejlett hazai szereplői meg tudjanak jelenni a japán piacon, továbbá hogy Magyarország is profitálhasson a területen felhalmozott japán tapasztalatokból.

"Mind Japán, mind Magyarország esetében alapvető cél a környezetet kímélő, azonban a gazdaság és különösen a mezőgazdaság működését megkönnyítő, hatékonnyá tévő vízgazdálkodás. Az e területen fontos technológiák pedig most kiemelt részét fogják képezni az együttműködésünknek" - tudatta.

A miniszter tájékoztatott a Magyarországon beruházó japán vállalatok vezetőivel folytatott egyeztetéseiről is. Jó hírnek nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a Japánba irányuló magyar export, értéke így elérte az egymilliárd dollárt, a szigetország vállalatai részéről pedig folyamatosan érkeznek az újabb és újabb beruházások.

A japán cégek a tizedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, körülbelül 50 ezer embernek adva munkát, és a mostani tárgyalások során az érintettek nagyjából 150-200 millió eurónyi beruházási szándékról számoltak be az autóipar, az elektronika és az élelmiszeripar terén - húzta alá.

Kiemelte, hogy Japán jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni, ugyanis G7-országról, a világ harmadik-negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

"Japán kihatása a világgazdaság alakulására rendkívüli mértékű, ezért az olyan exportorientált, nyitott gazdasággal rendelkező országok számára, mint Magyarország, a Japánnal való együttműködés kiemelt jelentőségű" - vélekedett.

A miniszter végül arra is kitért, hogy

hazánk a helyi jelenléte növelése érdekében konzulátus nyitásáról határozott a világkiállításnak jövő évben otthont adó Oszakában, amely hamarosan megnyitja a kapuit.

Szavai szerint az imént említett rendezvényre Magyarország nagy volumenű, méltó és a gazdaságát, a turisztikai, kulturális vonzerejét bemutató pavilonnal fog készülni.

"A mai találkozóink megerősítették: Magyarország és Japán egyszerre tekint stratégiai jelentőségűként a kétoldalú együttműködésre, és mind Japán, mind pedig Magyarország kormánya fontos célnak tekinti a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését" - szögezte le.

"A politikai szándékot tettek is követik, a magyar-japán együttműködés az elkövetkezendő időszakban is nagyon pozitív szerepet fog játszani Magyarország, a magyar gazdaság megerősítése szempontjából" - fűzte hozzá.