Parlamenti választásokat tartanak szerdán Horvátországban, szoros küzdelem várható a jelenleg kormányzó jobbközép és az ellenzék erői között.
A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint az előzetes mérések azt mutatják, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség, illetve a hozzá közelebb álló partnerek nagyjából 60 mandátumot szerezhetnek a 151 közül, míg a szociáldemokrata pártkoalíció nagyjából 41-et.
„Van három olyan párt, amely középerőnek számít, a Híd, a Haza Mozgalom – ez két jobboldali párt –, illetve egy baloldali zöld párt, amely a szociáldemokraták stabil leendő koalíciós partnerének lenne tekinthető” – részletezte az InfoRádióban Orosz Anna.
Ezzel szemben
a jobboldali pártoknak a preferenciái szerinte sokkal bizonytalanabbak, ugyanis mindkét jobboldali pártnak „rendkívül terhelt a viszonya” a mostani kormánypárttal,
és emiatt „nehéz kormányalakítási helyzet várható a választások után”. Hozzátette ugyanakkor, hogy hasonlóan szoros versenyt vártak az előző választásokon is, de akkor például a kormánypárt végül is 66 mandátumot szerzett, és a kisebbségi képviselőkkel, illetve a diaszpóraszavazatokkal sikeresen tudott kormányt alakítani, vagyis nem várható kormányváltás a mostani adatok szerint, bár nincs kizárva, hogy a szociáldemokraták megszorongatják a kormánypártot, és olyan helyzet áll elő, amikor egyik fél sem tud igazából kormányt alakítani, és „ugye egy kisebbségi kormány helyzete sokkal bizonytalanabb, sokkal hamarabb előállhat egy bukás”.
Hogy mik voltak a főbb kampánytémák, arról azt mondta, voltak ugyan pártprogramok – jólét növelése, jövedelmek emelése, nyugdíjak emelése, korrupcióellenesség, „a hálózat” lebontása –, de aztán történt valami, ami „felborított mindent”.
„Amikor
kihirdették a választások megtartását, Zoran Milanovic államfő bejelentette azt is, hogy kvázi a szociáldemokraták és koalíciójuk miniszterelnök-jelöltje lesz. Így egy eléggé személyekre fókuszáló kampány is lett
az egész folyamat, két kulcsfigura került szembe egymással, ami először a szociáldemokratáknak meg is növelte a népszerűségét, csak aztán az Alkotmánybíróság megtiltotta az államfő részvételét a választásokon, tekintettel arra, hogy az államfő az alkotmány szerint egy pártokon felül álló személy. Hivatalosan aztán nem is került pártlistára, de kvázi a kormánypárt ellen kampányolt az elmúlt egy hónapban” – mutatott rá Orosz Anna.
A részvétel a kutató szerint 60 százalék fölé várható, de igen magas azok aránya, akik nem tudják eldönteni, részt kívánnak-e venni a választásokon, a bizonytalanok sokat nyomhatnak így a latban.
A nemzeti kisebbségek 8 képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba, magyar részről Jankovics Róbert „pályázik”, vele kapcsolatban Orosz Anna szerint fontos kérdés, hogy sikerül-e arra ösztönöznie a magyar választókat, hogy a kisebbségi szavazataikat „használják”, és rá adják le a szavazatukat.