eur:
389.48
usd:
358.99
bux:
67906.51
2024. június 3. hétfő Klotild
A Vaskupola nevű izraeli rakétaelhárító rendszer Jeruzsálem közelében 2024. április 14-én. Irán hajnalban rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Nyitókép: Abir Szultan

Szakértő: Izrael visszacsap, de Joe Biden a választások előtt nem akar újabb konfliktust

Biztosan lesz izraeli válaszcsapás – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, külpolitikai újságíró. Szerinte azonban nyílt háború nem várható a két ország között, az újraválasztására készülődő Joe Biden amerikai elnök ugyanis ezt nem támogatná.

"Az izraeli válaszcsapás nem maradhat el, túlságosan komoly volt az iráni támadás ahhoz, hogy válasz nélkül hagyják. Azért a Jeruzsálem egét megfestő rakéták képei bejárták a világsajtót" – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A Magyar Nemzet külpolitikai újságírója szerint több lehetséges opció közül választhat Izrael, de bármelyik mellett is dönt, előtte egyeztetnie kell a szövetségesekkel, elsősorban az Egyesült Államokkal. Bombázhatja az iráni atomlétesítményeket, kikötőket, dróngyárakat, rakétagyárakat, felszállópályákat és választhatják a kibertámadást lehetőségét is, de mindegyik esetben mérlegelnie kell, nehogy olyan erőszakspirál alakuljon ki, amely eszkalálja a konfliktust.

"Ez az iráni támadás most pontosan azt bizonyította, hogy ha kell, akkor az Egyesült Államok minden erejével fellép szövetségeseinek a megvédése érdekében. Csatlakoztak hozzá a britek és a franciák is, ez egy olyan üzenet volt a kétkedőknek, ami egyértelművé tette, hogy Amerika megvédi az érdekeltségébe tartozó területeket" – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoktól rossz üzenet lett volna, ha nem áll ki Izrael mellett, de

a novemberi választások miatt Joe Biden most biztosan nem akar részt venni egy újabb konfliktusban.

„Valószínűtlen egy nyílt konfrontáció kitörése, hiszen az amerikaiak beleegyezése nélkül nem hiszem, hogy ezt Izrael meglépné. Még ha műveleti szinten önjáró is, stratégiai szinten ezt nem merné meglépni. Márpedig az Egyesült Államok jelen helyzetben nem fog rábólintani egy ilyen háborúra, mert nagyon rosszul jönne ki belőle, különösen a választások előtt" − összegezett László Dávid.

Szombat este Irán célba vette Izraelt, 300 drónt és több rakétát is kilőtt a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Az izraeli hadsereg és szövetségesei lelőtték a támadó drónok és rakéták több mint 99 százalékát. Korábban, április 1-jén izraeli erők légicsapást mértek Irán damaszkuszi nagykövetségének épületére, és megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi fizetjük meg az árát: a Google ismét az internet átírására készül

Mi fizetjük meg az árát: a Google ismét az internet átírására készül

A technológiai óriáscég, úgy tűnik, mindent egy lapra tett fel: a mesterséges intelligenciára. Egy májusi fejlesztői konferencián egy sor új AI-alapú szolgáltatásból adott ízelítőt. Ágazati elemzők szerint az újítások közepette azonban egy dolog nem változik: továbbra is a felhasználók adatai „hajtják” majd Google-t. A tartalomgyártók viszont attól félnek: láthatatlanná válnak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.03. hétfő, 18:00
Deutsch Tamás
a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője, a Fidesz-KDNP EP-listavezetője
Orbán Balázs: Magyarország teljesítette a vállalását a NATO felé, részese az elit klubnak

Orbán Balázs: Magyarország teljesítette a vállalását a NATO felé, részese az elit klubnak

A kormány reális forgatókönyvnek tartja, hogy a NATO és Oroszország között direkt konfrontáció valósul meg - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint Oroszország átállította gazdaságát háborús üzemmódba és az idő az ő oldalukon áll. A politikus arról is beszélt, hogy a háború 7000 milliárd forinttal szűkítette a kormány költségvetési mozgásterét, de arról is kérdeztük, hogy amennyiben a helyzet rendeződne, akkor az így felszabaduló forrásokkal mit kezdene a kormány. Jelezte azt is továbbá, hogy Magyarország már tavaly teljesítette a védelmi kiadásokra vonatkozó NATO-elvárást. Mindezek mellett a beszélgetés során szóba kerültek az EU-források, a gazdasági kilátások, Donald Trump amerikai elnökjelölt, a blokkosodás, valamint az európai gazdaság esélyei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×