Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A tajvani országos tűzoltóság képén a mentőalakulat tagja áldozatokat keres egy megrogyott épületben, a kelet-tajvani Hualienben 2024. április 3-án, miután 7,2-es erősségű, az utóbbi negyed század legerősebb földrengése volt Tajvanon. Hét ember életét vesztette, legalább hétszázharminc megsérült, épületek, autópályák rongálódtak meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Tajvani országos tűzoltóság

Ezerhez közelít a 7,2-es tajvani földrengés sérültjeinek száma

A utóbbi 25 év legerősebb, legalább 7,2-es erősségű földrengése rázta meg Tajvant helyi idő szerint szerdára virradóra, épületek és autópályák rongálódtak meg, kilenc ember életét vesztette, a sérültek száma legkevesebb kilencszáz.

A tajvani kormány tájékoztatása szerint a földrengés epicentruma a keleti, ritkán lakott, hegyvidéki Hualien megyében volt, a hatóságok szerint 15,5 kilométeres mélységben. A tajvani szeizmológiai intézet 7,2-es erősségű földrengésről közölt adatot, az amerikai szövetségi földtani intézet (US Geological Survey) 7,4-es erősségűnek határozta meg a földrengést.

A földrengés következtében kilenc ember életét vesztette - közölte a tajvani tűzoltóság. Egy helyi lap információi szerint a Taroko Nemzeti Parkban három sziklamászó meghalt, a környéken pedig egy furgon vezetője is életét vesztette, mikor egy szikla ráesett a járművére. A hatóságok 934 sebesültről tudnak.

A rengés következtében nem működnek a telefonhálózatok, a nagysebességű vasúti szolgáltatások jelentős része átmenetileg nem üzemel, a keleti részen fekvő főbb gyorsforgalmi utakat pedig a lehulló törmelék miatt lezárták.

A hatóságok aláhúzták, hogy a sziget nukleáris létesítményei nincsenek veszélyben.

Hualien, 2024. április 3.
Megrogyott épület előtt mentők a kelet-tajvani Hualienben 2024. április 3-án, miután 7,2-es erősségű, az utóbbi negyed század legerősebb földrengése volt Tajvanon. Hét ember életét vesztette, legalább hétszázharminc megsérült, épületek, autópályák rongálódtak meg.
MTI/AP/Johnson Lai
Megrogyott épület előtt mentők a kelet-tajvani Hualienben 2024. április 3-án. MTI/AP/Johnson Lai

Caj Jing-ven elnök vészhelyzeti bizottság felállítását jelentette be, és hozzátette, hogy a mentési munkában a hadsereg is részt vesz. Laj Csing-te megválasztott elnök, Tajvan jelenlegi alelnöke Hualien megyébe látogatva egy összeomlott épület mellett az életmentést nevezte prioritásnak - tudatta az elnöki hivatal.

A földrengés következtében legalább 26 épület dőlt össze Hualien megyében. Összesen 24 földcsuszamlás történt, továbbá megrongálódott harmincöt út, híd és alagút is. A tűzoltóság közlése szerint 70 ember rekedt két kőfejtőben.

Több mint 150 kilométerre, Tajpejben a régebbi épületekről cserepek hullottak le, az iskolák épületeiből a sportpályára küldték ki a diákokat védősisakkal a fejükön. Az utórengések alatt a gyerekek közül többen tankönyvekkel takarták be magukat a rájuk eső tárgyak ellen védekezve. A tajvani televízióban sugárzott felvételeken szomszédok és mentőszolgálati dolgozók emeltek ki lakókat az ablakokon keresztül az utcára, köztük egy csecsemőt is.

A Japán Meteorológiai Hivatal szerdán reggel cunamiriadót adott ki a déli Okinava prefektúra szigeteire, de végül csak 30 centiméter magas hullámokat észleltek, így feloldották a riadót, és a tartomány repülőtere (Naha) is újból megkezdte működését.

"Japán készen áll arra, hogy a szerdai nagyerejű földrengést követően minden szükséges támogatást megadjon Tajvannak" - közölte X-en közzétett bejegyzésében Kisida Fumio japán miniszterelnök.

Jóllehet Kína szintén segítséget ajánlott fel, Csu Feng-lien, a kommunista ország tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője pedig kifejezte együttérzését "a tajvani honfitársakkal", Tajvannak a szárazföldi Kína ügyeivel foglalkozó hivatala az ajánlatot visszautasította.

Tajvan tektonikus lemezek találkozásánál fekszik a Dél-kínai-tengeren, ezért ott gyakoriak a földrengések. 2016-ban több mint százan vesztették életüket a sziget déli részén egy földrengésben, 1999-ben pedig egy 7,3-as erősségű földmozgás kétezernél is több ember életét követelte.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×