Infostart.hu
eur:
365.33
usd:
316.51
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
A német csapat ünnepel a bajnoki trófeával a labdarúgó U17-es Európa-bajnokság döntőjében játszott Németország - Franciaország mérkőzés végén az Új Hidegkuti Nándor Stadionban 2023. június 2-án. A finálét a német válogatott nyerte, miután gól nélküli döntetlent követően 11-esekkel legyőzte a francia csapatot.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Adidas-gate: hadat üzent a német futballszövetség a politikusoknak

Igencsak zokon vette a Német Labdarúgó-szövetség vezetése, hogy több vezető politikus is bírálta a testület döntését a válogatott tervezett mezváltásáról.

A bejelentés szerint 2027 elejétől a válogatotthoz az elmúlt évtizedekben szinte hozzánőtt Adidas helyett a csapat az amerikai Nike cég felszerelésében játszik majd. A DFB pénzügyi okokkal indokolta a nagy vihart kiváltó döntést. Az már korábban ismert volt, hogy a szövetség súlyos pénzügyi gondokkal küszködik, és még inkább saját lábára kell állni a nyomasztó deficit csökkentése érdekében.

A bejelentéssel egy időben szivárgott ki az is, hogy

a szövetség a Nike-tól 2027-től 2034-ig dupla annyi bevételhez jut, mint amennyi évente a német Adidastól üti a markát.

A Handesblatt szerint konkrétan évi 100 millió euróhoz, a hazai sportszergyártó cégtől évente kapott 50 millió euró helyett.

Németország több vezető politikusa azonban nem pénzügyi, hanem "hazafias" szempontból közelítette meg a történteket. Ilyen jellegű konszenzus az elmúlt időszakban nemigen volt kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Így Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter, egyben alkancellár "egy kicsivel több lokálpatriotizmust" várt volna el a szövetségtől, Karl Lauterbach szociáldemokrata egészségügyi miniszter szerinte a hibás döntés "az üzlet jegyében egy hagyományt és a haza egy darabját rombolja le". Az ellenzék vezetője, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz egyenesen úgy fogalmazott, hogy a döntés "egyszerűen hazafiatlan". Egyedül Olaf Scholz kancellár maradt "elfogulatlan", egy sajtótájékoztatón azt hangoztatva, hogy a labdarúgó-szövetség autonóm döntést hozott.

A DFB vezetői meglehetősen élesen reagáltak a politikusi nyilatkozatokra. Bernd Neuendorf, a szövetség elnöke a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy "megdöbbentették" a politikusok kijelentései, amelyeket enyhen szólva furcsának nevezett, és úgy reagált: a DFB "örömmel áll rendelkezésre" a döntéssel kapcsolatos háttérbeszélgetésre.

Neuendorf különösen sérelmezte Robert Habeck gazdasági miniszter nyilatkozatát, mert szerinte a szövetség döntése éppen a versenyről, a piacgazdaságról szól.

"A DFB nem kér bocsánatot a jobb ajánlat elfogadásáért.

A hangsúly azon van, hogy ne okozzunk veszteséget a szövetségnek, ami biztosan megtörtént volna, ha nem fogadjuk el a Nike ajánlatát" – jelentette ki a DFB elnöke. Szerinte a politikusok a tények, a háttér ismerete nélkül fejtették ki nézeteiket, pedig a Nike kínálata messze jobb volt, mint a versenytársaké.

Hasonló élességgel nyilatkozott a DFB alelnöke, Hans-Joachim Watzke is, akit saját bevallása szerint rendkívül felbosszantották a reakciók. "Vannak akik öt évvel ezelőtt még azt mondták, hogy a hazaszeretet hangoztatása feldühíti őket, most pedig hirtelen ők fedezik fel hazaszeretetet" – fogalmazott az alelnök.

A hazafiatlanság vádjára egyébként Németországban előkeresték, hogy

az Adidas ugyan német cég, Herzogenaurachban van a központja, de a ruházati termékeinek 91 százaléka készül Ázsiában,

azon belül Kambodzsa, Vietnám és Kína a legnagyobb beszállító. A cipőknél az ázsiai gyártás aránya 97 százalék.

A német lapok arról írnak, hogy a szövetség az után került nehéz anyagi helyzetbe, hogy 2014-ben elvesztette non-profit státuszát, és tízmillió eurós nagyságrendű adót kellett elkezdenie fizetni, azóta pedig csak a pénzügyi lyukak foltozására maradt kapacitás. Most vélhetően ismét friss forrásra volt szükség, ezért kellett gyorsan megkötni a Nike-megállapodást – három évvel az Adidas-szerződés lejárta előtt.

A következő súlyos lépés a hivatalos autós partner kiválasztása lehet, mert jelenleg a Volkswagen a hivatalos szállító, csakhogy a gyártó 2025-től jelentősen csökkentené a támogatása mértékét, ezért most friss ajánlatokat vár az autós piacról is a DFB.

Címlapról ajánljuk
Rasszista lejáratókampány vagy egyszerű plágium? Döntse el!

Rasszista lejáratókampány vagy egyszerű plágium? Döntse el!

Törölte könyvpromóciós turnéját az a cambridge-i professzor, aki plágiumügye és egyéb lódításai miatt lemondásra kényszerült. A briteknél az ügy a „kultúrháború” példájává vált. Az oktató szerint a bőrszíne miatt szálltak rá, a jobboldali média szerint az egyetem viszont épp ezért kivételezett vele és nem világította át.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×