A 151 fős nemzetgyűlés a részvevők egyhangú szavazatával döntött saját feloszlatásáról. A javaslatot az ellenzéki pártok is támogatták, miután február végén a parlamenti többség elutasította az általuk benyújtott indítványt a feloszlatásról és a választások azonnali kiírásáról. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői ezt akkor azzal magyarázták, hogy a választásokat a megfelelő időben és a demokratikus normák szerint rendezzék meg, amikor a többség, nem pedig a kisebbség dönt erről.

A képviselők ezt megelőzően több jogszabályt is megszavaztak. Egyebek között az áfatörvény módosítását, amely továbbra is kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá sorolja a földgázt és a távhőszolgáltatást Horvátországban, továbbá a büntető törvénykönyv módosítását, és két új bűncselekmény-kategória bevezetését. A nők ellen elkövetett súlyos gyilkosság fogalmát, amely szerint a bíróság súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a bűncselekmény nemi alapon történt, valamint a nyomozati vagy bizonyítási cselekmények tartalmának jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát, amely a büntetőeljárás nem nyilvános szakaszában az információ kiszivárogtatásának problémáját kezeli.

Az új választások időpontját Zoran Milanovic államfő írhatja ki. A választásokat az alkotmány szerint a parlament feloszlatásától számított legkevesebb 30, de legfeljebb 60 napon belül kell megtartani.

A Promocija Plus márciusi felmérése szerint a HDZ örvend a legnagyobb támogatottságnak, 26,5 százalékos népszerűsége 0,9 százalékponttal jobb a februári eredményénél. A Szociáldemokrata Párt (SDP) február óta 1,9 százalékponttal növelte támogatottságát, és 17,9 százalékkal a második helyen áll. Három párt lépné át még az ötszázalékos parlamenti küszöböt; a jobboldali Híd (Most) 7,9, a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbaloldali-zöld szövetség 7,8, és a szintén jobboldali Haza Mozgalom (Domovinski Pokret) 7,7 százalékkal.

Horvátországban legutóbb 2020. július 5-én tartottak előre hozott parlamenti választásokat, amelyet a HDZ nyert meg, de egyedül nem tudott kormányt alakítani. Andrej Plenkovic miniszterelnök második kormányának megalakulását akkor a Horvát Néppárt (HNS), a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő támogatta, s így éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben.