„Dániában nem azért fegyverkezünk, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Most azért fegyverkezünk, hogy elkerüljük a háborút egy olyan világban, ahol a nemzetközi rendet kihívás elé állítják” – közölte Mette Frederiksen dán miniszterelnök.

A kormányfő elmondta azt is, a hadsereg átalakításának részeként növelnék a sorkatonák számát és most először nőket is behívnak. Ez utóbbival kapcsolatban aláhúzta: a kormány „a nemek közti teljes egyenlőségre törekszik”. Emellett négy hónapról 11 hónapra növelnék a sorkatonai szolgálat idejét.

Dániában mind ez idáig elvileg minden fizikailag alkalmas, 18 évesnél idősebb férfinek kötelező teljesítenie a katonai szolgálatot, de mivel kellő számú önkéntes jelentkezik a hadseregbe, a sorozásnál sorsolással döntik el, hogy kik kapnak behívót, ezért nem mindenki teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter elmondta: a módosítások 2026-ban léphetnek érvénybe.

A mostani haderőfejlesztés a tavaly bejelentett, nagyszabású katonai költségvetéshez adódik hozzá, amelyben

Dánia azt vállalta hogy 155 milliárd dán koronát (8157 milliárd forint) fordít védelmi kiadásokra a következő tíz évben.

Dánia a hidegháborút követően visszafogta katonai képességeit, ám az ukrajnai háború hatására a kormány ígéretének megfelelően úgy határozott, hogy a védelmi és biztonsági kiadásokat tartósan a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára emeli 2030 végéig és további haderőfejlesztést jelentett be.

A NATO elvárása szerint a tagországok költségvetésében a védelmi kiadásoknak el kell érniük a GDP 2 százalékát, amit az alapító tag Dánia a tavaly bejelentett összeggel már teljesít. A dán kormánytöbbség által támogatott előirányzat meghatározza a jövőbeni fejlesztések kereteit, míg a tényleges beszerzésekről folyamatosan egyeztetnének.