Tovább folynak a harcok Izrael és az iszlamista szervezetek között egy héttel a muzulmán szent böjti hónap, a ramadán előtt a Gázai övezetben. Úgy tűnt már küszöbön a tűzszünet, Egyiptom és Katar közvetítésével tárgyaltak a felek, de Izrael közölte: addig nem lesz fegyvernyugvás, amíg a Hamász át nem adja a még életben lévő izraeli túszok listáját.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint Izrael továbbra is a Hamász teljes megsemmisítését akarja elérni, így nem mérsékli a katonai csapásokat Gázában. Mint fogalmazott, óriási a nemzetközi nyomás mind Izraelre, mind a Hamaszra, mert egyik fél sem fogadja el teljes egészében a tűzszüneti feltételeket. Az eredeti elképzelés szerint még a ramadán kezdete előtt életbe léphetne a tűzszünet hathetes szakasza, amikor a Hamasz átadná az élve maradt túszokat, cserébe Izrael nem indít támadást Rafah ellen.

"A Hamász szeretné megelőzni, hogy sor kerüljön Rafah ostromára, és a túszkérdést használja arra, hogy megelőzze a szervezet végleges megsemmisítését"

– emelte ki a szakértő, de hozzátette, a Hamász hiába nyilatkozta, hogy akár 24 órán belül életbe léphet a tűzszünet, a friss hírek szerint Izrael nem küldött delegációt Kairóba, ahol egyeztetések zajlottak a tűzszünetről.

Csicsmann László szerint Izrael elkötelezett abban, hogy elpusztítsa Rafahot is, és a Hamászt teljes egészében felszámolja, egy esetleges tűzszünetet csak azért vállalhat, hogy a túszokat sikerüljön kiszabadítani, ami nagyon fontos az izraeli társadalom és az izraeli politika szemszögéből is. "Az alapvető cél az maradt, hogy végigvigyék a háborút, sőt az elmúlt hetekben az is körvonalazódott, hogy valamilyen típusú libanoni beavatkozásra is sor fog kerülni. A nemzetközi nyomás, úgy tűnik, hogy nem igazán tudja elérni a célját, hogy ne legyen egy esetleges nagyobb eszkaláció" – magyarázta a Közel-Kelet-szakértő.

A tűzszünetre azért is szükség lenne, mert Gázában katasztrofális a humanitárius helyzet, nem jutnak be a segélyek, így a lakosság éhezik, a fegyvernyugvás az öt hónapja tartó háborús állapotok után valamelyest enyhítené a lakosság szenvedését. Csicsmann László szerint mindez Izrael imidzsének nem tesz jót, a nemzetközi nyomások is nagyrészt ezért fokozódik. Gázában soha nem látott méreteket ölt a gyermekek körében az éhezés, fertőző betegségek terjednek, és már Kamala Harris amerikai alelnök is jelezte, hogy Izraelnek jóval többet kellene tennie a segélyek beengedése kapcsán.

Nemcsak a nemzetközi nyomás nagy, hanem a belső nyomás is egyre nagyobb Benjamin Netanjahun, hétvégén többezres tüntetésen követelték a lemondását. A szakértő szerint az izraeli kormányfő sorsa a háborúhoz van kötve. "Ahogy véget érnek a katonai hadműveletek, úgy várhatóan véget ér az egységkormány. Az egységkormányból is hallottunk már kritikus hangokat, és

Netanjahunak a politikai túlélését a háború meghosszabbítása jelenti"

– mondta.

Az elégedetlenségnek két forrása van, az egyik a felelősség kérdése, hogy miért mondott csődöt a nemzetbiztonság október 7-én, a másik pedig az, hogy miért nem sikerült eddig kiszabadítani az összes akkor elrabolt túszt. Ugyanakkor Csicsmann László szerint a háború folytatása tekintetében a lakosság többsége egyetért az alapvető célokkal, hogy a Hamászt teljes egészében fel kell számolni. Ezt erősíti, hogy növekszik a biztonsági nyomás Izraelre a nyugati parton is, ahol komoly katonai jelenléttel járó hadművelet zajlik Ramallahban.

"Netanjahu próbál egyfajta szövetséget és belső egyetértést találni abban, hogy a kétállamos megoldás ne valósuljon meg, és hogy Izrael államot nemzetközi diktátumok ne kényszerítsék, és ebben van is egyfajta konszenzus jelenleg az izraeli társadalomban, de a folytatást illetően a lakosság jelentős hányada kritikus a miniszterelnökkel" – vélekedett a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.