eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Lövedékek nyomai egy falfestményen oroszbarát szakadárok tüzérségi támadását követően a Donyeck melletti Avgyijivkában 2021. április 16-án. A Donyec-medencei konfliktus övezetében 2020. július vége óta tűzszünet van érvényben. Február végén azonban ismét kiéleződtek a harcok, az oroszbarát szakadárok többször megsértették a tűzszünetet. A kelet-ukrajnai konfliktus hét éve tart, a harcoknak már mintegy 13 ezer áldozata volt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Az amerikai Kongresszus miatt vonultak vissza az ukránok?

A Fehér Ház szerint az amerikai Kongresszus tétlensége vezetett oda, hogy az ukrán erőknek ki kellett vonulniuk Avgyijivka városból – hangzott el a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjének tájékoztatóján.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora úgy fogalmazott: nem azért vonultak ki az ukránok, mert „ne lennének kiképezve, vagy ne lenne meg a taktikai érzékük, hogy megvédjék magukat és a várost, hanem a Kongresszus tétlensége miatt”. Hozzátette: a Fehér Ház előre figyelmeztetett, hogy ez fog történni, ha a Kongresszus nem fogadja el a kiegészítő támogatást és az ukrán katonák nem kapják meg a szóban forgó fegyvereket és hadianyagot, amilyen gyorsan csak lehetséges.

A nemzetbiztonsági szóvivő szerint az orosz erők Avgyijivkában logisztikai központot akarnak kialakítani, ami támogathat további katonai akciókat Donyeckben, és akár távolabb, Luhanszk régióban is.

„Bölcs döntésnek” nevezte ukrán részről a városból való kivonulást, mert ezzel megelőzték, hogy ott tartózkodó erőiket bekerítsék, és értékes erőforrásokat sikerült megőrizniük.

John Kirby részletek említése nélkül jelezte, hogy az Egyesült Államok pénteken jelentős szankciós csomagot jelent be Oroszország ellen, Alekszej Navalnij halálára is reagálásként.

Az amerikai Kongresszusban hónapok óta zajlik a vita az Ukrajna további katonai támogatásáról szóló törvényről, ami a Fehér Ház szándéka szerint 60 milliárd dollárt biztosítana a háborúban álló ország segítésére. A Szenátus, a felsőház a múlt héten elfogadott egy összesen 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, amiben Ukrajna mellett Izrael és Tajvan támogatása is szerepel, de az egyelőre nem került a Képviselőház, azaz a Kongresszus alsóháza elé.

A tavaly óta húzódó vitában a republikánus képviselők jelentős része azt a feltételt szabta a külföldi katonai segítség elfogadásához a Fehér Háznak, hogy történjenek határozott lépések az Egyesült Államok saját déli határának védelme érdekében, ahová rekordszámban érkeznek illegális bevándorlók, akik túlnyomó többségét a határőrizetért felelős szövetségi határvédelem beengedi az ország területére.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×