2024-ben valóságos választási hullám söpör végig a világon. A Föld lakosságának fele, azaz mintegy négymilliárd ember él olyan országban, ahol választások lesznek az idei esztendőben. Ezzel kapcsolatosan készített egy átfogó elemzést az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Horváth Sebestyén, az alapítvány junior kutatója az InfoRádióban arról beszélt, melyek azok a választások, amelyek különösen fontosak lehetnek, amelyek érdemben befolyásolhatják akár az egész világ jövőbeni további sorsát is.

"Annak ellenére, hogy az ENSZ által elismert, körülbelül 190 országnak csak kevesebb mint a harmadában, körülbelül 60 országban tartanak idén törvényhozási vagy elnökválasztásokat, mégis a Föld lakosságának körülbelül a fele, azaz 4 milliárd fő lesz érintett valamilyen választáson" – részletezte.

"A Föld öt legnagyobb népességű országa közül négyben tartanak választást.

Indiában tavasszal választanak, ez az ország adja a Föld-lakók 18 százalékát, emiatt lehetséges, hogy 2024-ben a Föld lakosságának ilyen nagy mértékű része érintett választásokban" – tette hozzá.

A legjelentősebb választások közé sorolta az indiai mellett az Amerikai Egyesült Államok november 5-én tartandó elnökválasztását, illetve ugyanezen a napon az Egyesült Államokban a kongresszus alsóházának, a képviselőháznak a 435 képviselője személyéről szóló döntést, továbbá a szenátus tagjainak harmadáról szólót, illetve 11 államban és még Amerikai Szamoán, valamint Puerto Ricóban tartandó kormányzóválasztásokat.

Ami számunkra különösen fontos; az európai parlamenti választások nyár elején, június 6. és 9. között lesznek, Magyarországon 9-én, azaz vasárnap. Az Európai Parlament képviselőiről hoz döntést több száz millió ember.

"Mintegy 450 millió állampolgár lesz érintett. Az első európai parlamenti választás, 1979 óta megfigyelhető az a tendencia, hogy a részvétel csökken, de a 2019-es választáskor megpróbálkoztak azzal, hogy számos nemzeti választással egy időpontra teszik, így magasabb részvételi arányt lehet elérni. Magyarországon is erre lehet számítani" – mutatott rá, utalva arra, hogy idén az önkormányzati választásokkal lesz egy napon az EP-választás.

Hogy az EP 705-ről 720-ra történő létszámemelése kinek kedvezhet, arról azt mondta,

a második legnagyobb képviselőszámmal rendelkező Franciaország, illetve Spanyolország és például Hollandia képviselőinek száma 2-2 fővel fog emelkedni,

de például, Lengyelország, Ausztria, Dánia, Finnország vagy Szlovákia képviselőinek is a száma nő 1-1 fővel. Erre a képviselőszám-korrekcióra azért van szükség, hogy a népességarányokat le lehessen követni.

Azt is hangsúlyozta még, hogy Ausztriában törvényhozási, Szlovákiában pedig elnökválasztást tartanak – északi szomszéduknál közvetlen államfőválasztás van –, de Romániában 2024 egy igazi választási szuperév lesz, mivel ott helyhatósági választásokat, államfőválasztást és törvényhozási választásokat is fognak tartani.

Az Amerikai Egyesült Államok novemberi elnökválasztására is külön kitért: "Az elnök az egész világ politikai folyamataira rendkívüli befolyást tud gyakorolni. Az amerikai elnökválasztás egy kiemelt jelentőségű esemény lesz" – hangsúlyozta Horváth Sebestyén.