Rendkívüli hullámokat kavart Németországban a korábbi amerikai elnök, egyben a tisztségért Joe Bidennel szemben ismét mérkőzni kívánó Donald Trump múlt hétvégi nyilatkozata. Egy dél-karolinai választási kampányrendezvényen keresetlen szavakkal fenyegette meg az Egyesült Államok NATO-szövetségeseit azzal, hogy ne számítsanak Washington támogatására, ha nem növelik megfelelő mértékben katonai kiadásaikat. Berlinben elítélték a nyilatkozatot, és többen úgy értelmezték, hogy az üzenet fő címzettje Németország volt.
Olaf Scholz kancellár – aki a múlt héten épp Washingtonban az amerikai elnökkel egyeztetett – elfogadhatatlannak nevezte a Trump által mondottakat. Németország idén és a későbbiekben is teljesíti azt a tagállamok által vállalt kötelezettséget, hogy a bruttó hazai termék legkevesebb két százalékát fordítják katonai kiadásokra – jelentette ki.
Két nappal Donald Trump dél-karolinai beszéde után a kancellár védelmi minisztere, Boris Pistorius társaságában ünnepélyes keretek között megtette az első jelképes kapavágást a Rheinmetall hadiipari konszern Alsó-Szászországban épülő új gyáránál. Scholz beszédében az orosz fenyegetésre utalva hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában zajló háború nyomán Németországnak hosszú távon még több fegyverre, illetve lőszerre van szüksége. Putyin "nyílt imperialista ambíciói" rendkívüli veszélyt jelentenek az európai békerendre, aki békét akar, annak fel kell készülnie az agresszor sikeres elrettentésére – fogalmazott Olaf Scholz.
Értesülések szerint a konszern azzal számol, hogy az üzem egy év alatt felépül..
2025-ben már 50 ezer tüzérségi lövedék hagyhatja el a gyárat, egy évvel később már 100 ezer, azt követően pedig évente 200 ezer.
Ezenkívül robbanószereket, valamint tüzérségi rakétákhoz szükséges komponenseket állítanak elő az üzemben, amely 300 millió eurós beruházást jelent,.
Elemzők szerint Trump nyilatkozata is hozzájárult a konzervatív CDU védelempolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter "rendkívülinek" tartott, a Bundeswehr megerősítését célzó követeléséhez. A Süddeutsche Zeitungban a kereszténydemokrata politikus pártja nevében felszólított arra, az Ukrajna elleni orosz agressziót lövetően a hadsereg számára biztosított 100 milliárd eurós külön alapot megháromszorozzák, azaz 300 milliárd euróra emeljék.
A korábbi tervek szerint az alap 2027-ig használható fel, és kiegészíti az éves katonai költségvetést.
"Egyértelmű, hogy a 100 milliárd euró helyett 300 milliárdra van szükségünk ahhoz, hogy biztosítsuk a Bundeswehr háborús felkészültségét"
– hangsúlyozta a CDU védelmi felelőse. A konzervatív ellenzéki politikus ugyanakkor ezzel kapcsolatban sajátos feltételt is szabott. Kiesewetter szerint teljességgel ki kell zárni azt, hogy a megnövelt alap pénzeszközeit más, azaz "idegen" célra fordítsák. Ezzel kapcsolatban a költségvetési hiány esetleges pótlását említette.
Hangsúlyozta annak szükségességét is, hogy a tartós védelmi költségvetés elérje a gazdasági potenciál legalább két százalékát. Ennek érdekébe elengedhetetlennek nevezte a prioritások meghatározását, továbbá egyértelmű szerkezeti reformok megvalósítását.
Ugyancsak a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva hasonlóan "forradalmi" követelést fogalmazott meg a kormánykoalíció legerősebb pártja, szociáldemokrata SPD költségvetési felelőse. Andreas Schwarz szerint az amerikai elnökválasztási "bizonytalanságok", valamint a az orosz fenyegetés miatt
tartósan meg kell szüntetni az alkotmányban rögzített, úgynevezett adósságféket
A több mint egy évtizede bevezetett adósságfék az éves bruttó hazai termék mindössze 0,35 százalékának erejéig engedélyezi az új hitelfelvételt. Esetleges megszüntetése korábban nagy vitát váltott ki a kormánypártok között, végül azonban a szigorú takarékossági kényszer miatt – a szabad demokrata pénzügyminiszter nyomására – érvényben maradt. A küszöb ideiglenes túllepése csakis rendkívüli helyzet esetén lehetséges.
A háborús környezet a legfrissebb felmérés szerint jelentősen befolyásolja a német lakosság hangulatát is. Erről tanúskodik az a közvélemény-kutatás, amelyet a két éve tartó Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán a PwC tanácsadó cég végzett.
Eszerint a lakosság 68 százaléka azon a véleményen van, hogy Németországnak az eddiginél erőteljesben kell fegyverkeznie.
Szakértők szerint mindez "jelentős fordulatot" tükröz a többség véleményének alakulásában, és egyben azt is jelenti, hogy a kormány az ország védelmi képességének erősítésében támaszkodhat a lakosság többségének véleményére.
A felmérést közlő De Welt című lap szerint a lakosság többsége azon a véleményen van, hogy a kancellár által az Ukrajna elleni orosz háború után meghirdetett védelmi "korszakváltás" a Bundeswehr esetében még nem következett be. Ebből kiindulva pedig támogatásáról biztosította a szükséges védelmi beruházásokat.
A megkérdezettek jelentős többsége volt azon a véleményen, hogy a NATO, illetve a Nyugat Oroszországgal szembeni elrettentő politikája Donald Trump újbóli megválasztása esetén a jelenlegi szinten nem tartható fenn. Mindössze 7 százalék volt ellentétes véleményen. A megkérdezettek 51 százaléka úgy vélte, hogy Trump elnöksége esetén az Egyesült Államok jelentősen mérsékli Ukrajna támogatását.
Ezzel egyidőben számolt be a Die Welt arról is, hogy a Bundestag védelempolitikai megbízottja, Eva Högl egyfajta polgári tanács (Bürgerrat) felállítását indítványozta az általános hadkötelezettség újbóli bevezetésének megvitatására. Az általános hadkötelezettséget 55 év után 2011.ben az akkori konzervatív védelmi miniszter Karl-Theodor zu Guttenberg (CSU) töröltette el. Az Ukrajnában zajló háború nyomán egyre többen követelik a hadkötelezettség "visszavezetését", amit felkarolt Boris Pistorius védelmi miniszter is.