Infostart.hu
eur:
362.03
usd:
315.87
bux:
152661.81
2026. szeptember 22. kedd Móric
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje köszönti támogatóit a párt Berlinben rendezett kampányzáróján 2021. szeptember 24-én. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A tüntetések nyomán növekszik az AfD népszerűsége: egyre többen lépnének be a pártba

Tízezrek tüntettek a hét végén is több német városban a szélsőjobboldal, illetve a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen, de a tiltakozások ellenére a párt állítása szerint tovább növekszik tagjainak száma.

Az idei esztendőt választási szuperévnek tekintik Németországban is: a júniusi európai parlamenti választások után ősszel három tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. Mindez az elemzők szerint rendkívüli hangulatfelmérés lehet a jövő őszi országos választások előtt.

A tíz évvel ezelőtt alakult AfD támogatottsága az elmúlt években rohamosan emelkedett.

2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol a szavazatok 12,6 százalékával a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Népszerűségének növekedését mindenekelőtt a liberális bevándorlási politika elleni fellépésének köszönhette, különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben támogatottsága, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. Támogatottságát jelzi, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a németek többsége arra számít, hogy az idei esztendőben a párt először immár tartományi miniszterelnököt is adhat.

Az AfD január elején jelentette be, hogy a párt tagjainak száma a múlt évben 11 ezerrel nőtt, a taglétszám immár meghaladta a 40 ezret. A Der Spiegel ugyanakkor az elmúlt napok pártellenes tüntetései nyomán azzal kapcsolatban kért felvilágosítást, hogy január óta miként alakult az AfD támogatottsága. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a szélsőjobboldal elleni tüntetések csak ösztönöztek a párthoz történő csatlakozásra.

Az AfD hivatalos válasza szerint a január 1. és 25. közötti időszakban több mint 2500-an jelentkeztek a pártba.

A Der Spiegel mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az országos tiltakozások, illetve az azokról szóló híradások inkább arra késztették az AfD-vel régóta szimpatizáló embereket, hogy " hivatalosan" is csatlakozzanak a párthoz. A lap szerint mindez egyfajta "elsődleges hatás".

Az AfD adatai szerint csak január 20. és 24. között napi 137-202 tagfelvételi kérelem érkezett. A Der Spiegel mindebből arra következtetett, hogy a tagság amúgy is számottevő növekedése 2023 második fele óta különösen erőteljesen folytatódott. A taglétszám növekedését jelzi, hogy 2023 tavaszán az AfD szóvivője 29 180 tagot említett.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a hét végén azt állította, hogy az AfD-nek még további 8000 feldolgozatlan tagsági kérelemmel rendelkezik. Ezek kezelésére további munkatársalkat igyekszik alkalmazni. Ugyancsak az újság értesülése szerint a párt vezetése az év végére 50-60 ezer fő közötti taglétszámot remél.

Ha ez valóban megtörténik,a párt tagjainak száma még mindig jelentősen elmaradna a többi parlamenti párt taglétszámától. A kisebb pártok közül a szabad demokrata FDP a múlt év végén 71 820 taggal rendelkezett, több mint négyezerrel kevesebbel, mint egy évvel korábban.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Az Alkotmánybíróság hétfői, egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A döntés következményeiről, a kormánnyal jelenleg zajló tárgyalásokról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádióban.

Leszavazta a Tisza-frakció a köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra

Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn utalást tett arra, hogy nem biztos a frakció támogatásában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×