A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai kollégájával, Elmedin Konakoviccsal közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az Európai Unió napjainkban súlyos kihívásokkal szembesül, a közösségnek ezért új lendületre, új energiákra, frissességre, ambiciókra van szüksége, amit leginkább a Nyugat-Balkánról tudna megkapni.

"Ezért legalább annyira érdeke az Európai Uniónak, hogy önök minél gyorsabban csatlakozzanak, mint amennyire érdeke önöknek, hogy tagokká válhassanak" - jelentette ki.

Majd hangsúlyozta, hogy ezért az idei év második felében kezdődő magyar soros EU-elnökség egyik fő célkitűzése a térség integrációs folyamatának jelentős felgyorsítása lesz, különös tekintettel arra, hogy a gyors felvétel stabilitást és nyugalmat teremthet a régióban.

"Mindazok, akik lelassítják a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát, igazából az Európai Unió biztonsági érdekeivel és a Nyugat-Balkán érdekeivel szemben cselekszenek"

- figyelmeztetett.

Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy egyes tagállamok a nyilvánosság előtt támogatják a bővítést, de zárt körben már más álláspontot képviselnek.

Szijjártó Péter lényeges célnak nevezte, hogy a magyar elnökségi félévben meginduljanak a csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával, szavai szerint ennek éppen itt lenne az ideje, hiszen az ország már nyolc éve beadta a tagsági kérelmét.

Tájékoztatása szerint ezért a felek külügyi együttműködési akciótervet írtak alá, amelynek a célja annak összehangolása, hogy miként lehetne legjobban hozzájárulni az érdemi tárgyalások megkezdéséhez az elkövetkező időszakban.

"Szeretném elmondani önöknek azt is, hogy felajánlottam miniszter úrnak, hogy a Magyar Diplomáciai Akadémián készen állunk ötven fiatal boszniai diplomata, közigazgatási szakember fogadására, akiket szívesen kiképzünk, hogy a csatlakozási tárgyalások során eredményesen tudjanak dolgozni" - közölte.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország nagyban hozzájárul Bosznia-Hercegovina biztonságához, az Európai Unió helyi békefenntartó misszióját (EUFOR ALTHEA) a napokban magyar parancsnok vette át, és a művelet kötelékében 264 magyar katona is szolgál.

Illetve érintette az illegális bevándorlás jelentette súlyos kihívást is, rámutatva, hogy Magyarország déli határán folyamatosan erősödik a nyomás, és tavaly Bosznia-Hercegovinának is 2019 óta a legnagyobb migrációs hullámmal kellett szembenéznie.

"Magyarország világos álláspontot képvisel, és az illegális migrációval szemben határozottan fel fogunk lépni az elnökségi időszakunk alatt is. Világossá kívánnánk tenni, hogy Európába csak szabályosan lehet bejönni. Fellépünk a migrációs kvótákkal szemben, és megpróbáljuk rászorítani Brüsszelt arra, hogy ne bíztassa a migránsokat arra, hogy Európába jöjjenek" - sorolta.

"Szeretnénk, ha Brüsszel végre tiszteletben tartaná a nemzetközi jogot, márpedig a nemzetközi jog úgy szól, hogyha valakinek menekülnie kell, akkor az első biztonságos ország területén tartózkodhat.

Nem a második, nem a harmadik, nem a tizedik, hanem az első országban" - tette hozzá.

Végezetül arra is kitért, hogy az utóbbi időszakban szoros együttműködés jött létre a két ország között, amelynek eredményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom rekordot döntött, értéke már évente 600 millió euró körül van.

"És abban maradtam miniszter úrral, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a rekordot meg tudjuk tartani" - emelte ki.