Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
321.05
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Vlagyimir Putyin orosz elnök évértékelő sajtóértekezletet tart a moszkvai Gosztiny Dvor  konferenciaközpontban 2023. december 14-én.
Nyitókép: Alekszandr Zemljanyicsenko

2,5 millió támogató aláírást gyűjtöttek össze Putyin hívei

Eljuttatták az orosz Központi Választási Bizottsághoz hétfőn a Vlagyimir Putyin orosz elnökjelölt-aspiráns és hivatalban lévő államfő elnökválasztási bejegyzéshez szükséges választói aláírásokat.

Putyin választási stábjának 15 tagja 95 doboznyi aláírást vitt be Moszkvában a Központi Választási Bizottsághoz. A hivatalban lévő államfő pártonkívüli indulóként kívánja regisztráltatni magát, amellett, hogy élvezi a kormánypárt, az Egységes Oroszország hivatalos támogatását.

A választási törvény szerint a független jelölteknek legkevesebb 300 ezer, de legfeljebb 315 ezer támogató aláírást kell eljuttatniuk a választási bizottsághoz a hónap végéig. Ezt az elnökjelölt-aspiránsok ezen kategóriájából Putyin teljesítette elsőként.

Putyin választási stábja közölte, hogy az ország 89 régiójában összesen több mint 2,5 millió támogató aláírás gyűlt össze. A 2018-as elnökválasztás idején több mint 1,6 millió aláírást gyűjtöttek össze az elnök hívei az Oroszországi Föderáció akkori – még az Ukrajnától időközben elcsatolt területek nélküli – 85 közigazgatási egységében.

A választási regisztrációhoz a pártonkívüli elnökjelölteknek január 31-ig kell benyújtaniuk a 300 ezer támogató aláírást a választási testülethez. Az ezeket kísérő dokumentációnak tartalmaznia kell egyebek között a jelölti bejegyzésért folyamodó személy írásbeli nyilatkozatát arról, hogy külföldi bankban nincs számlája, betétje, készpénze vagy értéktárgya, és hogy nem használ fel külföldi pénzügyi eszközöket.

A Központi Választási Bizottságnak először meg kell számolnia az aláírásokat, anélkül, hogy ellenőrizné őket. Ezt követően a Vibori (Választások) elnevezésű állami automatizált számítógépes rendszer véletlenszerűen kiválasztja azokat a mappákat, amelyekben ellenőrizni kell az aláírásokat. Jelöltenként 60 ezer aláírást kell ilyen módon hitelesíteni.

A kiválasztott aláírásokat a vonatkozó adatokkal együtt egy szoftveregyüttes összehasonlítja a választói névjegyzékkel. Ha gyanú merül fel az érvényességgel kapcsolatban, akkor a rendszer láncba fűzi ezeket az aláírásokat és további vizsgálatnak veti alá őket.

Ha a mintában több mint 5 százaléknyi érvénytelen vagy nem hiteles aláírást találnak, a választási testület több ezer újabb aláírást von be a további ellenőrzésbe. A műveletre legfeljebb 10 nap áll rendelkezésre.

A Központi Választási Bizottság eddig három elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt, Nyikolaj Haritonovot, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja és Vlagyiszlav Davankovot, az Új Emberek párt képviseletében. Mivel mindhármukat parlamenti párt jelölte, nem kellett aláírásokat gyűjteniük a nyilvántartásba vételhez.

További két pártonkívüli jelölt – Rada Russzkij és Anatolij Batasev bloggerek –, és öt pártjelölt – Szergej Baburin (Oroszországi Össznépi Szövetség), Andrej Bogdanov (Oroszországi Szabadság és Igazságosság Pártja), Borisz Nagyezsgyin (Polgári Kezdeményezés), Szergej Malinkovics (Oroszország Kommunistái) és Irina Szviridova (Oroszország Demokratikus Pártja) – aláírásgyűjtése még tart. A nem parlamenti pártok aspiránsainak 100 ezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy jelöltként jegyezzék be őket.

Oroszországban az elnökválasztás idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tart majd.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×