Kína népessége 2023-ban már második éve csökken: a rekordalacsony születésszám és a Covid-19 járvány okozta halálozási hullám felgyorsította a visszaesést, amely hosszú távú, mélyreható hatást fog gyakorolni az ország gazdasági növekedésére – írja a Reuters.

A kínai nemzeti statisztikai iroda szerint Kína lakossága a tavalyi évben 0,15 százalékkal, számszerűen 2,08 millió fővel csökkent, így a teljes népesség 1,409 milliárd volt 2023. végén. Ez jóval magasabb a 2022-es, 850 ezer fős népességfogyásnál, ami a legnagyobb volt az 1961-es nagy éhínség óta.

A hírügynökség azt írja, Kínán a tavalyi év elején drámai koronavírus-hullám söpört végig, miután a hatóságok feloldották az addig érvényben lévő szigorú biztonsági intézkedéseket. Az összesített halálozás 6,6 százalékkal 11,1 millióra nőtt, miközben a születések száma 5,7 százalékkal 9,02 millióra esett vissza, a születési ráta pedig rekordalacsony, 6,39 volt ezer főre vetítve, összevetve a 2022-es 6,77-essel.

Kínában évtizedek óta esik a születésszám az 1980 és 2015 között alkalmazott egygyermekes családpolitikának köszönhetően, valamint az erre az időszakra eső gyors urbanizáció miatt. Az ország vidéki gazdaságaiból sokan költöztek városokba, ahol jóval drágább a gyermeknevelés.

Tovább csökkenti a kínai gyermekvállalási kedvet a fiatalok rekordmagas munkanélkülisége, a szellemi munkakörök fizetéscsökkenése, és felerősödött az ingatlanszektor válsága is.

Kína nyugdíjcsapdába kerülhet

A friss adatok aggodalomra adnak okot, miszerint a világ második legnagyobb gazdaságának növekedése csökken a fogyatkozó munkavállalók és fogyasztók száma miatt, közben pedig egyre nagyobb terhet rónak az amúgy is eladósodott önkormányzatokra a nyugdíjakkal és idősgondozással járó költségek.

Az ENSZ hosszú távú előrejelzése szerint Kína lakossága 2050-re 109 millió fővel fog csökkenni, háromszorosával a 2019-es becslésükhöz képest. Tavaly a kínai lakosság 21,1 százaléka, 296,97 millió fő már elérte a 60 feletti korosztályt, ez majdnem 17 millió fővel több, mint 2022-ben. A halálozási arány előző évben elérte a 7,87-et 1000 főre vetítve. Számítások szerint a nyugdíjas korúak száma 2023-re eléri a 400 millió főt, ami nagyobb, mint az Egyesült Államok jelenlegi teljes lakossága.

A Kínai Állami Tudományos Akadémia előrejelzése szerint az ország nyugdíjrendszere 2035-re kifogyhat a pénzből.

A gyermekvállalás ösztönzése eddig nem járt sok sikerrel

A magas gyermeknevelési és oktatási költségek sok kínai párt tántorítanak el a gyermekvállalástól, miközben a munkaerőpiaci bizonytalanság sem bátorítja a nőket a karrierjük szüneteltetésére. A problémát csak súlyosbítja a nemi diszkrimináció és a társadalmi elvárás a nők felé, hogy ők lássák el a háztartást.

Hszi Csin-ping elnök tavaly azt mondta, a nőknek "jó történeteket kell hallaniuk a családi hagyományokról", hozzátéve, hogy aktívan ápolni kell a házasság és a gyermekvállalás új kultúráját a nemzet fejlődéséhez. Az önkormányzatok különféle támogatásokat jelentettek be a szülés ösztönzésére, többek között különböző adókedvezményeket, a szülési szabadság meghosszabbítását és a lakhatás támogatását. Ezek közül azonban nem sok valósult meg pénzügyi források és önkormányzati közreműködés hiányában - mondta egy pekingi politikai intézet, országos családtámogatási rendszert sürgetve.