eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
A prisoner in a dark interrogation room sitting in front of an officer with photos of the suspect , we see them sitting at a table. Action movie scene with an officer and a suspect in a dark interrogation room
Nyitókép: Ignatiev /Getty Images

Orosz katona, ha élni akarsz, ezt a számot hívd! – akcióban az ukrán titkosszolgálat

Az ukránok olyan segélyhívó vonalat működtetnek, ahol tanácsokkal látják el a magukat megadni készülő orosz katonákat.

Danyiil Alfjorov orosz hadnagynak sikerült az, amire Vlagyimir Putyin hadserege csak vágyakozott: eljutott Kijevbe. Igaz, nem győztes katonaként, hanem hadifogolyként, de legalább önszántából. A moszkvai katonai főiskola végzős hallgatójaként az ukrán frontra vezényelték, ahol hamar rájött, hogy ez a háború nem neki való. A hősies pátosz helyett a harctér nyomorúsága várt rá, így ahelyett, hogy feláldozta volna magát egy értelmetlen háborúban, inkább az életet választotta. Tizenegy alárendeltjével együtt Herszon közelében adta meg magát – írja a Financial Times.

Előtte azonban felhívta az ukrán hadsereg segélyvonalát és tanácsot kért, hogy hol és miként tehetnék le a fegyvert. A telefonos szolgálatot nem sokkal az után hozta létre az ukrán titkosszolgálat (GUR), hogy Vlagyimir Putyin 300 ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. "Tavaly decemberig 220 orosz katona adta meg magát a segélyvonalat használva, és még további ezer ügy van folyamatban" – tájékoztatta a londoni újságot a GUR szóvivője. Vitalij Matvijenko most először hozott nyilvánosságra ilyen adatokat.

Elmondta azt is, hogy nagyon sok besorozott orosz nem akar háborúba menni. Erről árulkodik az a rengeteg hívás is, amit a segélyvonal kezelői naponta kapnak. Egy ilyen beszélgetést a brit lap újságírója is meghallgathatott:

"Üdvözöllek, az ukrán felderítő szolgálat segélyvonalát hívtad. Élni akarsz?"

"Egy ismerősömtől kaptam a számot. Hogyan adhatnám meg magam?"

Alig egy hónappal azután, hogy a segélyvonal életre kelt, már jelentkezett is az első orosz dezertőr. Azóta hetente átlagosan hárman adják meg magukat és választják a háború helyett inkább a hadifogságot. Az ukránok azt mondják, hogy eddig már több mint 26 ezer hívást kaptak és 28 ezren látogatták meg a "Hacsu zsity – élni akarok" weboldalt, ahol ugyancsak tanácsokat kaphatnak a megadást fontolgató oroszok. Ezt a portált természetesen már blokkolták Oroszországban, de olyan csatornákon még elérhető, amelyek nem rögzítik a keresők adatait.

Egyébként mindkét fél kiterjedten alkalmazza a lélektani hadviselés különféle eszközeit. Röplapokat szórnak az ellenségre, szöveges üzeneteket küldenek a katonák mobiltelefonjaira, tévé- és rádióreklámokban igyekeznek rombolni a másik fél morálját, de gyakran csak átkiabálnak a velük szemben lévő lövészárokba, és megadásra buzdítják az ott lapulókat.

A hadifogolyszerzésnek egyébként nem csak az az értelme, hogy erodálja az ellenfél harci kedvét.

Egyrészt fontos hírszerzési adatokhoz lehet jutni a foglyok kikérdezésével, másrészt cserealapként szolgálnak az elfogott katonák kiszabadításához. Ezek a fogolycserék a háború kezdete óta viszonylag rendszeresek. Bár vannak olyanok is, akik nem szívesen térnek vissza a sajátjaikhoz. A Mariupolt védő ukrán csapatok több tisztje is inkább Oroszországban maradt. Az orosz oldalon pedig jó néhány szerződéses katona szívesebben raboskodik Ukrajnában, semmint, hogy visszatérjen csak azért, hogy aztán újból a frontra küldjék. Ők a háború végéig hadifoglyok akarnak maradni.

Vitalij Matvijenko azt is elmondta a Financial Timesnak, hogy minden szabadon engedett orosz hadifogoly kap egy kis kártyát a segélyvonal számával. Azt kérik tőlük, adják ezt oda olyan ismerősüknek, aki nem akar a háborúba menni. Ők már a bevonulás pillanatától segítséget kaphatnak abban, hogy az életet válasszák és az első adandó alkalommal megadhassák magukat.

A segélyvonal kezelői mind képzett pszichológusok, akik pontosan tudják, hogyan kell beszélni egy, az életéért rettegő, kétségbeesett katonával. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az orosz hadseregben a fegyelem fenntartása érdekében gyakran brutális módszereket is alkalmaznak. A közösségi médiában megjelentek már olyan videók, amelyeken különféle orosz büntetőegységek akcióit örökítették meg.

Ezek az alakulatok válogatott módszerekkel törik meg az engedetlenkedőket. Megásatják velük a saját sírjukat, aztán közvetlenül melléjük lőnek, eljátszva a kivégzésüket. Gyakran ököllel vagy husángokkal ütlegelik azokat, akik nem tanúsítottak kellő bátorságot a csatában, vagyis nem voltak hajlandók értelmetlenül feláldozni az életüket. Az ilyen büntetőakciók miatt is nagyon nehéz és körülményes megszervezni, hogy megadják magukat az orosz katonák. Ezen a videón egy ilyen akció látható:

Az ukránoknak nemcsak ezzel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy a legtöbb orosz katona elhiszi azt, amit az ellenségről állít a hivatalos moszkvai propaganda. Vagyis, hogy Ukrajnát egy kegyetlen, neonáci rezsim irányítja, amely különös örömét leli az oroszok gyilkolásában. Meg kell győzni a bizonytalankodó katonákat, hogy a genfi konvencióknak megfelelő bánásmódban fognak részesülni, ha megadják magukat. Sokuknak az is elég, ha orvosi ellátást vagy napi egyszeri meleg ételt ígérnek és azt, hogy végre kapcsolatba léphetnek a családjukkal. Aki pedig nem akar többet Oroszországban élni, azoknak még menekültstátuszt is felajánlanak.

Az ukrán titkosszolgálat eddigi legnagyobb "fogása" Makszim Kuzminov, az orosz légierő századosa volt. Ő hónapig tartó egyezkedések után volt hajlandó átszökni, de ehhez előbb a kijevi parlamentnek is törvényt kellett módosítania, ami kimondta, hogy a dezertőr orosz katonák akár fél millió dolláros jutalmat is kaphatnak. Kuzminov végül augusztus 9-én szállt fel helikopterével gyakorló repülésre egy Kurszk közeli bázisról. Még a személyzet többi tagja sem tudta, mire készül a százados.

Csak akkor kezdtek gyanakodni, amikor a Mi-8-cal átrepülték a határt. Az orosz csapatok is felfigyeltek az előre be nem jelentett gépre, és tüzet nyitottak a helikopterre, a lábán megsebesítve Kuzminov kapitányt. Ő azonban még húsz percet repült, és csak aztán tette le a gépet egy Poltava közeli mezőn. Megkapta a dezertálásért járó pénzjutalmat, és még a családját is kimenekítették az ukránok. A helikopter személyzetének többi tagja nem volt ennyire szerencsés. Mivel nem akarták megadni magukat és ellenálltak, az ukrán katonák végeztek velük – közölte Kirilo Budanov, az ukrán titkosszolgálat vezetője.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×