eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A prisoner in a dark interrogation room sitting in front of an officer with photos of the suspect , we see them sitting at a table. Action movie scene with an officer and a suspect in a dark interrogation room
Nyitókép: Ignatiev /Getty Images

Orosz katona, ha élni akarsz, ezt a számot hívd! – akcióban az ukrán titkosszolgálat

Az ukránok olyan segélyhívó vonalat működtetnek, ahol tanácsokkal látják el a magukat megadni készülő orosz katonákat.

Danyiil Alfjorov orosz hadnagynak sikerült az, amire Vlagyimir Putyin hadserege csak vágyakozott: eljutott Kijevbe. Igaz, nem győztes katonaként, hanem hadifogolyként, de legalább önszántából. A moszkvai katonai főiskola végzős hallgatójaként az ukrán frontra vezényelték, ahol hamar rájött, hogy ez a háború nem neki való. A hősies pátosz helyett a harctér nyomorúsága várt rá, így ahelyett, hogy feláldozta volna magát egy értelmetlen háborúban, inkább az életet választotta. Tizenegy alárendeltjével együtt Herszon közelében adta meg magát – írja a Financial Times.

Előtte azonban felhívta az ukrán hadsereg segélyvonalát és tanácsot kért, hogy hol és miként tehetnék le a fegyvert. A telefonos szolgálatot nem sokkal az után hozta létre az ukrán titkosszolgálat (GUR), hogy Vlagyimir Putyin 300 ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. "Tavaly decemberig 220 orosz katona adta meg magát a segélyvonalat használva, és még további ezer ügy van folyamatban" – tájékoztatta a londoni újságot a GUR szóvivője. Vitalij Matvijenko most először hozott nyilvánosságra ilyen adatokat.

Elmondta azt is, hogy nagyon sok besorozott orosz nem akar háborúba menni. Erről árulkodik az a rengeteg hívás is, amit a segélyvonal kezelői naponta kapnak. Egy ilyen beszélgetést a brit lap újságírója is meghallgathatott:

"Üdvözöllek, az ukrán felderítő szolgálat segélyvonalát hívtad. Élni akarsz?"

"Egy ismerősömtől kaptam a számot. Hogyan adhatnám meg magam?"

Alig egy hónappal azután, hogy a segélyvonal életre kelt, már jelentkezett is az első orosz dezertőr. Azóta hetente átlagosan hárman adják meg magukat és választják a háború helyett inkább a hadifogságot. Az ukránok azt mondják, hogy eddig már több mint 26 ezer hívást kaptak és 28 ezren látogatták meg a "Hacsu zsity – élni akarok" weboldalt, ahol ugyancsak tanácsokat kaphatnak a megadást fontolgató oroszok. Ezt a portált természetesen már blokkolták Oroszországban, de olyan csatornákon még elérhető, amelyek nem rögzítik a keresők adatait.

Egyébként mindkét fél kiterjedten alkalmazza a lélektani hadviselés különféle eszközeit. Röplapokat szórnak az ellenségre, szöveges üzeneteket küldenek a katonák mobiltelefonjaira, tévé- és rádióreklámokban igyekeznek rombolni a másik fél morálját, de gyakran csak átkiabálnak a velük szemben lévő lövészárokba, és megadásra buzdítják az ott lapulókat.

A hadifogolyszerzésnek egyébként nem csak az az értelme, hogy erodálja az ellenfél harci kedvét.

Egyrészt fontos hírszerzési adatokhoz lehet jutni a foglyok kikérdezésével, másrészt cserealapként szolgálnak az elfogott katonák kiszabadításához. Ezek a fogolycserék a háború kezdete óta viszonylag rendszeresek. Bár vannak olyanok is, akik nem szívesen térnek vissza a sajátjaikhoz. A Mariupolt védő ukrán csapatok több tisztje is inkább Oroszországban maradt. Az orosz oldalon pedig jó néhány szerződéses katona szívesebben raboskodik Ukrajnában, semmint, hogy visszatérjen csak azért, hogy aztán újból a frontra küldjék. Ők a háború végéig hadifoglyok akarnak maradni.

Vitalij Matvijenko azt is elmondta a Financial Timesnak, hogy minden szabadon engedett orosz hadifogoly kap egy kis kártyát a segélyvonal számával. Azt kérik tőlük, adják ezt oda olyan ismerősüknek, aki nem akar a háborúba menni. Ők már a bevonulás pillanatától segítséget kaphatnak abban, hogy az életet válasszák és az első adandó alkalommal megadhassák magukat.

A segélyvonal kezelői mind képzett pszichológusok, akik pontosan tudják, hogyan kell beszélni egy, az életéért rettegő, kétségbeesett katonával. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az orosz hadseregben a fegyelem fenntartása érdekében gyakran brutális módszereket is alkalmaznak. A közösségi médiában megjelentek már olyan videók, amelyeken különféle orosz büntetőegységek akcióit örökítették meg.

Ezek az alakulatok válogatott módszerekkel törik meg az engedetlenkedőket. Megásatják velük a saját sírjukat, aztán közvetlenül melléjük lőnek, eljátszva a kivégzésüket. Gyakran ököllel vagy husángokkal ütlegelik azokat, akik nem tanúsítottak kellő bátorságot a csatában, vagyis nem voltak hajlandók értelmetlenül feláldozni az életüket. Az ilyen büntetőakciók miatt is nagyon nehéz és körülményes megszervezni, hogy megadják magukat az orosz katonák. Ezen a videón egy ilyen akció látható:

Az ukránoknak nemcsak ezzel kell megbirkózniuk, hanem azzal is, hogy a legtöbb orosz katona elhiszi azt, amit az ellenségről állít a hivatalos moszkvai propaganda. Vagyis, hogy Ukrajnát egy kegyetlen, neonáci rezsim irányítja, amely különös örömét leli az oroszok gyilkolásában. Meg kell győzni a bizonytalankodó katonákat, hogy a genfi konvencióknak megfelelő bánásmódban fognak részesülni, ha megadják magukat. Sokuknak az is elég, ha orvosi ellátást vagy napi egyszeri meleg ételt ígérnek és azt, hogy végre kapcsolatba léphetnek a családjukkal. Aki pedig nem akar többet Oroszországban élni, azoknak még menekültstátuszt is felajánlanak.

Az ukrán titkosszolgálat eddigi legnagyobb "fogása" Makszim Kuzminov, az orosz légierő századosa volt. Ő hónapig tartó egyezkedések után volt hajlandó átszökni, de ehhez előbb a kijevi parlamentnek is törvényt kellett módosítania, ami kimondta, hogy a dezertőr orosz katonák akár fél millió dolláros jutalmat is kaphatnak. Kuzminov végül augusztus 9-én szállt fel helikopterével gyakorló repülésre egy Kurszk közeli bázisról. Még a személyzet többi tagja sem tudta, mire készül a százados.

Csak akkor kezdtek gyanakodni, amikor a Mi-8-cal átrepülték a határt. Az orosz csapatok is felfigyeltek az előre be nem jelentett gépre, és tüzet nyitottak a helikopterre, a lábán megsebesítve Kuzminov kapitányt. Ő azonban még húsz percet repült, és csak aztán tette le a gépet egy Poltava közeli mezőn. Megkapta a dezertálásért járó pénzjutalmat, és még a családját is kimenekítették az ukránok. A helikopter személyzetének többi tagja nem volt ennyire szerencsés. Mivel nem akarták megadni magukat és ellenálltak, az ukrán katonák végeztek velük – közölte Kirilo Budanov, az ukrán titkosszolgálat vezetője.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×