1764. január 7-én mészárolta le az osztrák katonaság a Madéfalván egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket, a vérengzés a történelembe madéfalvi veszedelem néven vonult be - ad hátteret a mult-kor.hu.
1760-ban Mária Terézia császárnő elrendelte a Rákóczi-szabadságharc leverése után megbízhatatlannak nyilvánított és felszámolt erdélyi határőrség újbóli felállítását.
A határőrségbe először csak románokat szerveztek, majd 1762-ben elkezdték a székely határőrség szervezését is. Eleinte a földesúri terhek alóli szabadulás reményében sokan jelentkeztek, de amikor kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell, régi szabadságjogaikat nem nyerik vissza, mindezek tetejébe pedig szolgálniuk idegenben is kell, méghozzá német vezénylet alatt, nagyon sokan meggondolták magukat.
Mária Terézia erre elrendelte az erőszakos sorozást, ami elől a főleg csíki, kisebb részben háromszéki székelyek közül sokan elbujdokoltak. Mintegy 2500-an azonban összegyűltek az Olt menti Madéfalván és tiltakozó petíciót megfogalmazásába kezdtek, hogy írásban hozzák követeléseiket a bécsi udvar tudomására.
A jogról és hagyományról hallani sem akaró császári vezetés erőszakkal válaszolt: a falut 1764. január 7-én hajnalban 1350 császári katona fogta körül és fegyverrel mészárolták le azokat, akik a négy órányi ágyúzás után még életben maradtak, a menekülők üldözésére lovasokat is bevetettek.
0 °C
