Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A jemeni húszi lázadók támogatói gyűlést tartanak Szanaában 2018. december 13-án, a Svédországban ENSZ-közreműködéssel zajló jemeni béketárgyalások idején. A nemzetközileg elismert kormány és Irán támogatását élvező, síita húszi felkelők küldöttei a nap folyamán megállapodtak, hogy tűzszünet lép életbe Hodeida kormányzóságban, és a harcoló felek kivonják csapataikat a stratégiai jelentőségű vörös-tengeri Hodeira kikötővárosból, illetve humanitárius folyosókat jelölnek ki. A küldöttségek az ENSZ vezetése alatt működő vegyesbizottságot hoznak létre, amely a megállapodás betartását ellenőrzi.
Nyitókép: MTI/AP/Hani Mohammed

Közel-Kelet-szakértő: a húszik támadásai miatt drágulni fog az olaj és a gáz

A jemeni húszi lázadók egyre több kereskedelmi hajót támadnak meg a Vörös-tengeren, ami hosszú távon a globális ellátási láncot is fenyegeti – mondta Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet-szakértője.

A jemeni húszi lázadók az október 7-i Hamász-támadás előtt is lőttek ki rakétákat Izrael irányába – emlékeztetett Csicsmann László. A Budapesti Corvinus Egyetem Közel-Kelet szakértője elmagyarázta, hogy egy felkelő csoportról van szó, amelynek van egy erőteljes fegyveres szárnya: mintegy 100-120 ezer katonával rendelkezik és Jemen északi részét ellenőrzi. Fő célja az autonómia, az ország politikai átalakulását szeretné elérni. A többnyire síita tagokból álló csoport erőteljesen a libanoni Hezbollah mintájára szerveződött, ám a síita ágon belül nem az iráni tizenkettesek, hanem a zajdita ötösökhöz tartozik.

A szakértő elmondta, hogy a Hamász október 7-i támadása óta a húszi mozgalom alapvető célja, hogy károkat okozzon Izraelnek és az Egyesült Államoknak.

Azt hirdeti, hogy addig támadja a Vörös-tengeren a hajókat, amíg tart Gázában az izraeli akció.

Fegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, drónokkal, néha helikopterekkel támad, és olyan kereskedelmi hajókat is célba vesz, amelyek nem is Izrael felé tartanak.

Csicsmann László leszögezte, a harc alapvetően a Vörös-tenger bejáratáért folyik, a Báb el-Mandeb tengerszoros ellenőrzéséért, ami egy stratégiai pont: ott halad keresztül a világ hajóforgalmának 12 százaléka, ha pedig nem járható, azaz meg kell kerülni Afrikát, az tíz nappal meghosszabbítja az utat és jelentős többletköltséggel jár.

A szakértő elmondta, a kereskedelmi forgalom legjelentősebb részét az energiahordozók teszik ki: az olajszállító tankerhajók 12 százaléka és a cseppfolyós gázt szállító hajók 8 százaléka halad ott el.

Mivel több vállalat bejelentette, hogy nem hajózik keresztül a Vörös-tengeren, ez az olaj- és gázárak emelkedésével fog járni.

Ezen felül más kereskedelmi termékek is itt érkeznek Kínából, például élelmiszerek, fogyasztási cikkek, azaz a globális ellátási lánc szempontjából is kulcsfontosságú a terület.

A Budapest Corvinus Egyetem szakértője emlékeztetett: december 19-én az Egyesült Államok katonai missziót jelentett be, amelynek célja megvédeni a kereskedelmi hajókat a Vörös-tengeren. Ehhez papíron húsz állam csatlakozott, a gyakorlatban azonban az USA mellett csak Nagy-Britannia vesz részt benne. Mint mondta, az év utolsó napjaiban le is csaptak húszi hajókra, tíz fegyverest meg is öltek az amerikai erők, ezzel több hajót is megvédtek.

Csicsmann László úgy véli, ezek a beavatkozások csak ideiglenes megoldást jelentenek. A húszikat Irán támogatja, és az elmúlt években csak még szorosabbá vált a viszony. Ugyan Iránnak nem érdeke egy közvetlen eszkaláció a Közel-Keleten, de a lázadó, fegyveres csoporton keresztül való nyomásgyakorlás Izraelre és az Egyesült Államokra viszont igen. Hozzátette, az amerikaiaknak nem célja Jemenben beavatkozni.

Véleménye szerint a helyzet nem nagyon fog magától megoldódni, hiszen mind a Hamásznak, mind a húsziknak bőven vannak rakétatartalékaik. Megjegyezte, hogy az amerikai válasz csak olaj volt a tűzre, és egyre több kereskedelmi hajót ér támadás, ezzel komoly gazdasági kára keletkezik egyes országoknak. Példaként hozta fel Egyiptomot, hiszen a Szuezi-csatorna bevételei nagyon jelentősek az ország költségvetésében, de ezek így kiesnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 13. 19:37
×
×
×
×