eur:
411.37
usd:
395.2
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Őrtűz ég a nemzeti összetartozás napja alkalmából a székelyföldi Csíkszentdomokos felett magasodó Garados-hegyen 2023. június 4-én.MTI/Veres Nándor
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Székelyföld autonómiáját kérte a román képviselőházban az EMSZ elnöke

Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.

Az egyik dokumentum a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma. Ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.

A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

"Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia" - hangoztatta Zariás Zoltán az EMSZ-elnöke.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé,

miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából "hallgatólagosan elfogadott" tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

Az autonómiát - legalábbis etnikai vonatkozásban - szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.

Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerda este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.

"Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen" - írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus. Ciolacu bejegyzésében "toxikus kezdeményezésnek" minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat "az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat" terjesztette a parlament elé.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 27. 06:18
2024. december 26. 21:18
×
×
×
×