Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum épülete Ungvár központjában 2019. január 6-án.
Nyitókép: MTI/Nemes János

A kárpátaljai magyarok elégedetlenek az új ukrán nyelvtörvénnyel

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a szervezet elnökségének ma kiadott nyilatkozata szerint a jogszabály "továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának" és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.

A törvény egyes kitételei "előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét", amelyek főként az oktatás, nyomdai termékek előállítása és terjesztése, illetve a média területére vonatkoznak.

A szervezet elnökségének nyilatkozata aláhúzza, hogy a jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak "egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel". Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. (nyelvi) cikkelyének vonatkozásában

szavatolják a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Az is pozitívum, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.

A KMKSZ elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az új törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek (járás, megye) szintjén, a nyelvi jogok "települési szintű alkalmazása" pedig továbbra is "a többségi döntéshez kötött".

A nyilatkozat szerint a törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség "hagyományos letelepedettségének" fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg. Így a szórványban élő kisebbségek "gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát" - áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

A törvény nem rendelkezik a nemzeti szimbólumok szabad használatáról, valamint "a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem".

A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű,

ami önkényes értelmezésre adhat módot - áll a dokumentumban. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan, ami további kérdéseket vet fel, elsősorban az anyanyelvi oktatásnak az "államnyelv melletti" érvényesítése kapcsán.

A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, "s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét".

Abban bízva, hogy az új törvény "csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását".

"Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen egy olyan európai, demokratikus jogállam, amelyben tisztelet

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×