Infostart.hu
eur:
383.33
usd:
329
bux:
108329.72
2025. december 8. hétfő Mária
A Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum épülete Ungvár központjában 2019. január 6-án.
Nyitókép: MTI/Nemes János

A kárpátaljai magyarok elégedetlenek az új ukrán nyelvtörvénnyel

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pozitívan értékeli a kisebbségek jogait szabályozó új ukrán törvény elfogadását, azonban a szervezet elnökségének ma kiadott nyilatkozata szerint a jogszabály "továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának" és nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.

A törvény egyes kitételei "előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét", amelyek főként az oktatás, nyomdai termékek előállítása és terjesztése, illetve a média területére vonatkoznak.

A szervezet elnökségének nyilatkozata aláhúzza, hogy a jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak "egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel". Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. (nyelvi) cikkelyének vonatkozásában

szavatolják a kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Az is pozitívum, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.

A KMKSZ elnöksége ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az új törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb közigazgatási egységek (járás, megye) szintjén, a nyelvi jogok "települési szintű alkalmazása" pedig továbbra is "a többségi döntéshez kötött".

A nyilatkozat szerint a törvény a nyelvi jogok használatának lehetőségét a kisebbség "hagyományos letelepedettségének" fogalmához köti, amelynek szintjét 10 százalékban állapítja meg. Így a szórványban élő kisebbségek "gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát" - áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.

A törvény nem rendelkezik a nemzeti szimbólumok szabad használatáról, valamint "a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem".

A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű,

ami önkényes értelmezésre adhat módot - áll a dokumentumban. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan, ami további kérdéseket vet fel, elsősorban az anyanyelvi oktatásnak az "államnyelv melletti" érvényesítése kapcsán.

A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, "s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét".

Abban bízva, hogy az új törvény "csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását".

"Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen egy olyan európai, demokratikus jogállam, amelyben tisztelet

Címlapról ajánljuk
Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Hack Péter az államfő akadályoztatásáról: a módosítással joghézagot orvosolnának, de komoly viták várhatók

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapíthatja meg egyszerű többséggel. A mostani javaslat alapján az Alkotmánybíróság nélkül nem lehetne így határozni. Hack Péter az InfoRádióban azt mondta, a javaslatban megfogalmazott megoldáshoz nem társul probléma, a vitákat az eltérő jogi megítélések erősíthetik fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Itt a válasz a szigorodó aranykereskedelmi környezetre: megalakult a Magyar Aranykereskedők Szövetsége

Itt a válasz a szigorodó aranykereskedelmi környezetre: megalakult a Magyar Aranykereskedők Szövetsége

2025 december 3-án, a jelenlévő 21 taggal megalakult a Magyar Aranykereskedők Szövetsége. A tagság a közel 100 milliárd forintosra becsült befektetési aranypiacnak legalább 50%-át tömöríti, a vonatkozó sajtóközlemény szerint hamarosan további nagyforgalmazók belépése is várható. Juhász Gergely, a szövetség megválasztott elnök programbeszédjében elmondta, hogy kezdetben az elnökség elsődleges feladata az lesz, hogy a tagságot felkészítsék a jelentősen szigorodó aranykereskedelmi feltételekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×