eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Nyitókép: Infostart

Visszahelyezték az aranyozott kakast a Notre-Dame tornyára – videó

Visszahelyezték a kakast szombaton a 2019-ben részben leégett párizsi Notre-Dame-székesegyház huszártornyára.

Az emblematikus tárgyat szombat délután megáldotta Laurent Ulrich párizsi érsek, majd egy daruval 96 méter magasba, a huszártorony tetejére emelték.

Az új aranyozott kakast a francia történelmi emlékművek főépítésze, Philippe Villeneuve tervezte. Az előző műtárgy túlságosan megrongálódott az Eiffel-toronnyal együtt a francia főváros jelképének tekintett székesegyházban 1919. április 15-én pusztító tűzben.

A kereszténységben a kakas a fény visszatérését jelképezi az éjszaka után. A Franciaország egyik jelképének számító gall kakas igen nagy megbecsülésnek örvend a franciák körében, megtalálható a nemzeti labdarúgó- és a rögbiválogatott mezén is.

A székesegyház új kakasában a tűzvész idején megmentett, a katolikusok által igen tisztelt ereklyéket helyeztek el. Egy másik lezárt csőben annak a közel kétezer embernek a névsora van, akiknek köze volt a katedrális helyreállításához.

„Ez példa nélkül álló emberi kaland” – mondta a helyreállítási munkákat irányító Philippe Jost.

December 8-án – pontosan egy évvel a székesegyház tervezett újranyitása előtt, amire Ferenc pápát is meg kívánja hívni – Emmanuel Macron köztársasági elnök is a Notre-Dame-ban járt. Ekkor jelentette be egyebek mellett, hogy a régi kakast a közeli Cité-szigeten létesítendő, a Notre-Dame műkincsei elnevezésű múzeumban helyezik el.

Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images
Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images

A gótikus művészet eme remekében 2019-ben csaptak fel a lángok. A tűzvész világszerte heves érzelmeket váltott ki, amit jelentős adományozás követett: 848 millió euró érkezett szerte a világból a székesegyház helyreállításának a finanszírozására.

December 6-án már a helyére került a kereszt a huszártorony tetején. A következő állomás a tervek szerint a huszártorony ólomborításának felhelyezése lesz.

Párizs, 2023. december 8.
A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete 2023. december 8-án. Ezen a napon, egy évvel a 2015. húsvét előtti tűzben súlyosan megsérült templom tervezett újranyitása előtt Emmanuel Macron francia elnök megnézi az ikonikus műemléken végzett helyreállítási munkálatokat.
MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena
Párizs, 2023. december 8. A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete. MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena

A tervezők azt remélik, hogy a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idején (július 26.- augusztus 11.) már megtekinthető lesz a jelenleg még állványzat és daruk borította huszártorony és a Notre-Dame ismert sziluettje.

Philippe Jost újító jellegű tűzvédelmi rendszer beszerelését is megígérte a székesegyházba.

A 2024. december 8-i megnyitó után a Notre-Dame elvileg évi 14 millió látogató fogadására lesz képes, kétmillióval többre, mint a tűzvész előtt.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×