Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
323.7
bux:
145901.24
2026. november 10. kedd Réka
Nyitókép: Infostart

Visszahelyezték az aranyozott kakast a Notre-Dame tornyára – videó

Visszahelyezték a kakast szombaton a 2019-ben részben leégett párizsi Notre-Dame-székesegyház huszártornyára.

Az emblematikus tárgyat szombat délután megáldotta Laurent Ulrich párizsi érsek, majd egy daruval 96 méter magasba, a huszártorony tetejére emelték.

Az új aranyozott kakast a francia történelmi emlékművek főépítésze, Philippe Villeneuve tervezte. Az előző műtárgy túlságosan megrongálódott az Eiffel-toronnyal együtt a francia főváros jelképének tekintett székesegyházban 1919. április 15-én pusztító tűzben.

A kereszténységben a kakas a fény visszatérését jelképezi az éjszaka után. A Franciaország egyik jelképének számító gall kakas igen nagy megbecsülésnek örvend a franciák körében, megtalálható a nemzeti labdarúgó- és a rögbiválogatott mezén is.

A székesegyház új kakasában a tűzvész idején megmentett, a katolikusok által igen tisztelt ereklyéket helyeztek el. Egy másik lezárt csőben annak a közel kétezer embernek a névsora van, akiknek köze volt a katedrális helyreállításához.

„Ez példa nélkül álló emberi kaland” – mondta a helyreállítási munkákat irányító Philippe Jost.

December 8-án – pontosan egy évvel a székesegyház tervezett újranyitása előtt, amire Ferenc pápát is meg kívánja hívni – Emmanuel Macron köztársasági elnök is a Notre-Dame-ban járt. Ekkor jelentette be egyebek mellett, hogy a régi kakast a közeli Cité-szigeten létesítendő, a Notre-Dame műkincsei elnevezésű múzeumban helyezik el.

Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images
Párizs, Franciaország, 2019. szeptember 20., Chesnot/Getty Images

A gótikus művészet eme remekében 2019-ben csaptak fel a lángok. A tűzvész világszerte heves érzelmeket váltott ki, amit jelentős adományozás követett: 848 millió euró érkezett szerte a világból a székesegyház helyreállításának a finanszírozására.

December 6-án már a helyére került a kereszt a huszártorony tetején. A következő állomás a tervek szerint a huszártorony ólomborításának felhelyezése lesz.

Párizs, 2023. december 8.
A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete 2023. december 8-án. Ezen a napon, egy évvel a 2015. húsvét előtti tűzben súlyosan megsérült templom tervezett újranyitása előtt Emmanuel Macron francia elnök megnézi az ikonikus műemléken végzett helyreállítási munkálatokat.
MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena
Párizs, 2023. december 8. A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyán lévő kereszt részlete. MTI/EPA/AP pool/Christophe Ena

A tervezők azt remélik, hogy a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok idején (július 26.- augusztus 11.) már megtekinthető lesz a jelenleg még állványzat és daruk borította huszártorony és a Notre-Dame ismert sziluettje.

Philippe Jost újító jellegű tűzvédelmi rendszer beszerelését is megígérte a székesegyházba.

A 2024. december 8-i megnyitó után a Notre-Dame elvileg évi 14 millió látogató fogadására lesz képes, kétmillióval többre, mint a tűzvész előtt.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Egyetlen dolog jöhet az ukrajnai háborús patthelyzetben – Resperger István az Arénában

Háromoldalú tárgyalások kezdődnek Oroszország, Ukrajna és Amerika részvételével Abu-Dzabiban. A fronton közben ott van egymással szemben a két, harcoló ország. Hogy meddig bírhatják a több mint négy éve húzódó fegyveres konfliktust, arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×