eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Christian Lindner, az ellenzéki német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke (j) pártja berlini eredményváró rendezvényén a német szövetségi parlamenti választás estéjén, 2021. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Sebastian Kahnert

Robbanhat a német kormánykoalíció: az FDP-tagság szavaz a kilépésről

Egymás után kapta a politikai pofonokat a német kormánykoalíció legkisebb pártja, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP). A tartományi választásokon leszerepelt, állandó a kormányon belüli konfliktus, ezért a pártvezetőség arról döntött, hogy a "menni vagy maradni" kérdésről a tagságot is megszondáztatja.

A legutóbbi, október elején tartott tartományi választásokon igencsak leszerepelt az FDP, Bajorországban kiesett a helyi parlamentből, Hessenben pedig épp hogy csak nem verte a lécet. Elemzők szerint a koalíciós partnerekkel a szinte állandó viták tovább csökkentették a párt támogatottságát,

A tagság megkérdezését a baloldali kormánykoalíció legjobboldalibb pártjának egyik helyi szervezete vetette fel, és ennek érdekében petíciót intézett a berlini vezetéshez. A kezdeményezéshez megvolt a szükséges több mint 500 aláírás, így az érvényes volt.

Az FDP vezetői az ügyben az elmúlt hetekben nem foglaltak állást, most azonban úgy döntöttek, hogy jobb kikérni az alig hetvenezres tagság véleményét. Ez akkor is rendkívüli, ha a tagság állásfoglalása nem kötelezi a párt vezetőit semmifajta döntésre, az azonban mindenképp iránymutató.

Már csak azért is, mert a jelenleg zajló költségvetési vita egyik legnagyobb áldozata a párt elnöke, egyben a Scholz-kormány pénzügyminisztere, Christian Lindner lehet, hacsak nem sikerül elfogadtatnia a páratlan pénzügyi válságból való kilábalással kapcsolatos, rendívül szigorú takarékossági törekvéseit. Lindner nem kímélné szociális kiadásokat sem, noha azok megnyirbálása még inkább a koalíció, illetve az FDP ellen hangolná a közvéleményt.

A liberális párt korábban vesztese volt az energiaválságból való kiúttal kapcsolatos vitáknak is. Így a Zöldek Pártjának nyomására és az SPD támogatásával – az FDP szembenállása ellenére – bezárták az összes atomerőművet, és határozat született a szénerőművek fokozatos leállításáról is.

A párt országos szervezetének végrehajtói testülete egyelőre nem közölte, hogy mikor tartják meg a szavazást. Az azonban már ismertté vált, hogy

a tagságot arról kérdezik, szükségesnek tartja-e a koalíció megszüntetését a szociáldemokrata SPD-vel és a Zöldek Pártjával.

A válasz csakis az "igen", illetve a "nem" opciója lehet, ugyanakkor "megfelelő módon" mellékelhetők az opciók melletti érvek, illette ellenérvek is.

A tagság véleményének felmérése mindenképp jelzésértékű, és felforrósíthatja a párton belüli vitát. Az FDP alapszabályzata ugyanakkor kimondja, hogy a párt szerveit döntéshozatalukban nem kötik a tagság ilyen jellegű véleménynyilvánításának eredményei. A szavazás online történik, és a párt választmányának határozata alapján arra 14 nap áll rendelkezésre. Értesülések szerint nem kizárt, hogy a szavazásra már január sor kerül.

Az egyik kezdeményező ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

sikert jelentene, ha a tagok hatvan-hetven százaléka véleményt nyilvánítana, és a szavazók több mint fele a koalícióból való kilépés mellett foglalna állást.

A sors keserű iróniája, hogy a tagság megkérdezésének bejelentése egybeesik az FDP hetvenötödik születésnapjával. Az FDP-t 1948 december 12-én jobbközép, de a liberális piacgazdaság pártjaként alapították. Első elnökévé Theodor Heusst választották, aki 1949-től a Német Szövetségi Köztársaság első elnöke lett. Több kormánykoalícióban hol a kereszténydemokrata CDU, hol a szociáldemokrata SPD partnere volt, a választások során többnyire az 5 százalék közelében mozgott.

Az elmúlt évtizedekben olyan kiemelkedő politikusai voltak, mint a korábbi államfő, majd külügyminiszter Walter Scheel, vagy a német újraegyesítésben is kiemelkedő szerepet játszó Hans-Dietrich Genscher, aki egymást követő kormányokban 1974 és 1992 között volt a szövetségi köztársaság külügyminisztere. Mint ahogy korábbi kormányokban 2009 és 2013-ban a külügyminisztérium élén állt a szabad demokrata Guido Westerwelle is.

Címlapról ajánljuk
Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Tizenhárom év után ismét lesz Magyar Filmszemle újításokkal és nagy meglepetésekkel

Nyolc kategóriában összesen tizenhat díjat adnak át a februári filmfesztiválon. Muhi András, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke az InfoRádióban elmondta: ismét versenyfesztivál lesz a Magyar Filmszemle, melyen szakmai különdíjak is gazdára találnak, továbbá az információs és panoráma szekcióban olyan alkotásokat is levetítenek, melyek rendezői nem kívánnak benevezni a versenybe, de a szakma véleményére kíváncsiak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 18:48
×
×
×
×