eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-Közgyűlés 78. ülésszakának általános vitáján beszél a világszervezet New York-i székházában 2023. szeptember 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Justin Lane

Zelenszkij szerint az USA nem elég Oroszország megállítására, kell egy másik nagyhatalom is

Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak adott, kedden ismertetett nyilatkozatában.

Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút. "Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk" - tette hozzá.

Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél.

Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e "barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni" Oroszországgal.

Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának "több sikerre lenne szüksége" a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette:

a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek.

Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, "de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer".

Kijelentette: Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának "nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában".

Úgy fogalmazott: véleménye szerint

Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína "együttesen, nagyon-nagyon komolyan" fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről.

Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél - jegyezte meg.

Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége.

Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket.

Hozzátette: Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges.

Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása "kinek is volt fontos".

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×