Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Rishi Sunak brit miniszterelnök heves belpolitikai viták és utcai demonstrációk után menesztette a belügyi tárca éléről Suella Bravermant. Utódja az eddigi külügyminiszter, James Cleverly lett. A hétfői kormányátalakítás legnagyobb meglepetését mégsem ez, hanem David Cameron volt miniszterelnök visszatérése jelentette, akit a kormányfő külügyminiszternek nevezett ki.

Gálik Zoltán a belügyminiszter leváltásával kapcsolatban azt mondta az InfoRádióban, hogy nem volt váratlan a döntés, ugyanis az elmúlt időszakban számos botrány övezte Suella Braverman tevékenységét. Sokat rontott a helyzetén és a megítélésén, hogy egy múlt heti cikkében a The Times hasábjain élesen bírálta a brit rendőrséget, kiemelten pedig Sir Mark Rowley-t, a Scotland Yard főparancsnokát, amiért utóbbi álláspontja „azt az érzetet kelti”, hogy a rendőrségi vezetők kivételeznek a palesztinpárti tüntetőkkel. Braverman írása szerint az agresszivitásba torkolló szélsőjobboldali és nacionalista demonstrációkkal szemben keményen kellene fellépni.

A múlt szombati palesztinpárti demonstráció idején ellentüntetők is az utcákra vonultak és több helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard beszámolója alapján az ellentüntetés résztvevői jórészt szélsőjobboldali csoportokhoz kötődtek, nem egyet közülük korábban futballhuliganizmus miatt ítéltek el. Az ügyből hatalmas belpolitikai vihar kerekedett, ez pedig Suella Braverman menesztéséhez vezetett. Az egyetemi docens úgy véli, Rishi Sunak azért dönthetett a minisztercsere mellett, mert

Suella Braverman etikai szabályokat szegett meg publicisztikájában, ugyanis a kormányzat deklaráltan igyekszik semleges maradni a rendőrség tevékenységét illetően.

Sokak szerint a leváltott belügyminiszter egyenesen uszította az embereket és éles kritikájával megtörte a társadalom rendőrségbe vetett bizalmát. Nagy nyomás nehezedett a kormányra és a Scotland Yardra, amely nem értett egyet a belügyminiszterrel és elutasította a tüntetések betiltására vonatkozó kéréseket. Gálik Zoltán hozzátette: más okok is közrejátszottak abban, hogy megköszönték Suella Braverman munkáját, hiszen komoly bírálatokat kapott a menedékkérelmek kezelése és a hajléktalanok életvitelével kapcsolatban tett megjegyzései miatt is. Emlékeztetett, hogy Braverman azt mondta: a hajléktalanok maguk választották ezt az életmódot. Nagy visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban is, hogy az Egyesült Királyság Ruandába akarja átszervezni bizonyos menedékkérelmek elbírálását. A kormányzat döntése alapján az illegálisan Nagy-Britanniába érkezőket a közép-afrikai országba küldik, és ott foglalkoznak a menekültkérelmükkel.

A brit kabinet intézkedése ellen jogvédő szervezetek, alapítványok, politikai mozgalmak szólaltak fel, amit nem hagyott kemény válasz nélkül Suella Braverman.

Rishi Sunak valószínűleg érzékelte, hogy egyre több botrány alakul ki körülötte, folyamatosan esik a népszerűsége

és számos esetben magyarázkodásra kényszerülnek a megnyilvánulásai, felszólalásai miatt, ezért volt szükség váltásra a belügyminiszteri poszton.

A nagy visszatérő

A kormányátalakítás másik fontos döntése volt, hogy David Cameron lett az új brit külügyminiszter, aki 2010-től 2016-ig töltötte be a kormányfői tisztséget Nagy-Britanniában és anno amellett kampányolt, hogy az ország maradjon az Európai Unió tagja, ő kezdeményezte a népszavazást is az ügyben. Számos brit médium, kommentátor sokkolónak és drámainak minősítette Cameron visszatérését. Gálik Zoltán szerint ez egy olyan döntés, amire nagyon kevesen számítottak. David Cameron belebukott a referendumba, lemondásra kényszerült, ezért is nagyon meglepő, hogy újra szerepet kap a brit kormányban. Az egyetemi docens kiemelte: az Egyesült Királyság ráfordult arra az évre, amikor választásokat tartanak, bár elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy csak 2025 elejére írják ki azt. Kérdés, hogy milyen szerep vár Cameronra külügyminiszterként és mennyire lesz majd komoly szava a kabinetben, hiszen miután lemondott a kormányfői tisztségről, megkezdődött a Konzervatív Párt radikalizálódása.

Gálik Zoltán szerint nem lehet kizárni, hogy a választási kampányban a Konzervatív Párt inkább centrista politikát szeretne majd a középpontba helyezni, ebben pedig kulcsfigura lehet David Cameron.

„Ez egy eléggé kétélű fegyver, hiszen nagyon megosztó politikusról van szó, aki megosztja magát a Konzervatív Pártot is”

– fogalmazott a szakértő, aki hozzátette: a konzervatívok szemszögéből nagyon fontos, hogy a kampányban meg tudják szólítani az embereket azokban a munkáspárti negyedekben, amelyeket 2019-ben tudott hozni Boris Johnson. A kormányátalakítás már ezt a célt is szolgálhatta, hiszen több más, mérsékeltebb politikát folytató politikus is bekerült a kormányba az elmúlt időszakban.

Helyezkedések, politikai alkuk, feladás

Rishi Sunak is azzal indokolta többek közt a mostani kormányátalakítást, hogy egységes csapatot szeretne létrehozni, de kérdés, hogy megvalósulhat-e ez, mivel a brexit-népszavazás idején Sunakék inkább az EU-ból való kilépés mellett voltak, míg Cameron a bennmaradás előnyeire hívta fel a figyelmet. Gálik Zoltán szerint az előttünk álló időszak egyik nagy talánya, miként oldják majd meg ezt a helyzetet, hogyan tudnak együttműködni. Mint mondta, Cameron ugyan a külpolitikára koncentrál majd a következő időszakban, de tapasztalt, komoly szakemberekből álló nagy csapata van, és centrista politikusok is vélhetően jelentős szerepet szánnak nekik a kampányban. Arra számít, hogy megjelennek olyan potentátok, akik „a magyar füleknek nem sokat mondanak”, annyi azonban ismert velük kapcsolatban, hogy zöldpárti, szociális reformpárti és a centrista–liberális konzervativizmust képviselő politikát folytatnak. Ezzel pedig érdekes helyzet állhat elő, hiszen az elmúlt években Theresa May, Boris Johnson, Lizz Truss, majd Rishi Sunak kormánya „egészen más pozícióba helyezte a Konzervatív Pártot”. Valószínűleg annak hatására indulhatnak el egy új úton, hogy

a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján óriási fölényben van a Munkáspárt.

Egyes hírek szerint egy volt miniszter bizalmatlansági indítványt is benyújtott, és állítólag a toryk között is sokan elégedetlenkednek, ami előidézhet egy bizonytalansággal teli időszakot a brit kormány számára. Gálik Zoltán kifejtette, hogy az elmúlt napokban felerősödtek azok a hangok a közvéleményben, melyek szerint a kormányátalakítás gyengíteni fogja a Konzervatív Pártot. „A kérdés az, hogy előre tudnának-e haladni egy új miniszterelnökkel, hiszen ha újabbat választanának, akkor az az elmúlt három évben már a negyedik váltás lenne a kormányfői poszton. Ez példátlan lenne a brit demokrácia történetében.

Inkább azt lehet látni, hogy a konzervatívok lassan készülnek a választási vereség beárazására.

Talán maga Suella Braverman is az utána következő időszakra gondol már, hiszen egy olyan vezetői posztot szerezhetne meg, amiben újraépíthetné a Konzervatív Pártot” – fejtegette az egyetemi docens.