A miniszterelnök a német fővárosban azon a konzultáción vesz részt, amelyet az Európai Tanács elnöke szervezett az Európai Unió stratégiai menetrendjéről.
A tanácskozáson Charles Michel meghívólevele szerint a spanyolországi Granadában lezajlott első véleménycserére építve folytatják az EU következő intézményi ciklusának prioritásairól szóló megbeszéléseket.
A berlini munkavacsorán Orbán Viktor miniszterelnökön kívül Olaf Scholz német kancellár valamint Görögország, Belgium, Ausztria, Litvánia és Ciprus állam- illetve kormányfője vesz részt.
A képen Gitanas Nauseda litván elnök, Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Alexander De Croo belga miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (körben b-j) az Európai Unió stratégiai menetrendjéről szervezett konzultáción Berlinben. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.
Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.