eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A török elnöki sajtóiroda által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő beszél, miután aláírta a választásokra vonatkozó dokumentumokat az ankarai elnöki palotában rendezett sajtótájékoztatón 2023. március 10-én. Erdogan bejelentette, hogy, május 14-én tartják az idei elnök- és parlamenti választást.MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda
Nyitókép: MTI/EPA/Török elnöki sajtóiroda

Igen nagy fordulat látszik Törökország Izrael-retorikájában

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton felszólította Izraelt, hogy állítsa le a Gázai övezet támadását. Az államfő a hétvégén egy törökországi palesztinpárti nagygyűlésen is részt vett. Erdogan az elmúlt napokban a korábbinál keményebb hangnemet ütött meg Izraellel szemben. Lemondta izraeli látogatását, és szabadságharcosoknak, nem pedig terroristáknak nevezte a Hamász iszlamista palesztin szervezet fegyvereseit. Az okokról Bíró Dávidot, a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértőjét kérdeztük.

Október 29-én ünnepelte 100. születésnapját Törökország, ám az ünneplés helyszínei és programjai közül sok megváltozott vagy megszűnt a gázai helyzetre való tekintettel. Mint Bíró Dávid, a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértője az InfoRádióban elmondta, jelen állás szerint Törökország nem tekinti a Hamászt terrorszervezetnek, és igen komoly vádakat is megfogalmazott már Izraellel szemben a török vezetés:

  • "háborús bűnösként viselkedik"
  • "kegyetlen mészárlás zajlik Gázában".

"Mindemellett

hogy ez mennyiben szól a belpolitikának, a törököknek, azt meg kell vizsgálni

abból a szemszögből is, hogy Törökország rendkívül polarizált, ez látszik a tavaszi választásokon is; ha megnézzük a két elnökjelöltre leadott szavazatokat, az ellenjelöltre 25 és fél millióan szavaztak, míg az elnökre szűk 28 millióan, rendkívül kicsi a 2,5 milliós szavazatkülönbség, mutatja a megosztottságot" - fogalmazott a szakértő.

Hogy a gázai ügy összehozhatja-e Törökországot, arról azt mondta, alapvetően nem jelenthető ki ez, mivel a társadalom szekularizált, nem konzervatív módon vallásos.

"Jelenleg a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja egy konzervatívabb, vallási szempontokat előtérbe helyező politikát képvisel, jelentősebb támogatói bázissal, de nyilvánvaló, hogy ott van az ellenpólus, amely az atatürki világképben látja a jövőt" - fejtegette.

Tehát a gázai retorika egyfajta "konzervatív iránymutatás" akar lenni, ennek pedig lehet hatása az izraeli-török kapcsolatokra; ezek rendkívül viszontagságosak voltak a szakértő szerint már a 2000-es évek elejétől kezdve.

"2018-tól azt láthattuk, ahogy a két ország nagykövetei gyakorlatilag nem vesznek részt a két ország kapcsolatának előremozdításában, aztán újra kineveztek nagyköveteket, de gyakorlatilag a történésekre reagálva az izraeli fél jelezte, hogy vissza fogja hívni ankarai nagykövetét. Ez kimondottan negatív irányban befolyásol" - mutatott rá.

Bíró Dávid arról is beszélt, hogy lehet-e hosszabb távú hatása a Hamász-barát török retorikának.

"Ha figyelembe vesszük Törökországnak a nyugati szövetségi rendszerben betöltött szerepét, ott is érezhetőek a nehézségek, feszültségek,

de Törökország is világosan látja, hogy számára sem lehet megoldás, ha ez a probléma eszkalálódik, nagyobb fegyveres konfliktussá válik a térségben. Ankara már a konfliktus elején békére szólított fel, és Izraelt is arányos válaszcsapásra kérte. Az idő előrehaladtával viszont változik a török kommunikáció" - húzta alá az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet Törökország-szakértője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×